Egy ötöst azért be lehet írni a készítőknek, hogy még nem igazán láttam hasonlót, ami ennyire tárgyilagosan menne végig azon a folyamaton, ami egy új betegség megjelenésekor kezdetét veszi.
Jól mutatja be, hogy is működnek a nagy egészségügyi szervezetek egy ilyen globális veszélyt jelentő helyzetben (WHO, CDC, stb.). Régi nagy félelme ez az emberiségnek, hiszen egy-egy ilyen kórokozó emberek százezreit, millióit képes kiirtani, miközben a láthatatlan fenyegetés tökéletes mintapéldája, megfoghatatlan, kezelhetetlen, az ember nem tudja, mit tehet ellene.

Történetünk is ezzel kezdődik:
A világ számos különböző táján követhetünk pár szereplőt, akik hordozzák a betegséget és rövidesen meg is halnak. Gwyneth Paltrow sem tudta kibontakoztatni a tehetségét…
Az emberek rosszul lesznek, majd elhaláloznak. Napról napra egyre többen betegednek le, a fertőzés elszabadul, mindez világszerte így van, egyértelműen az emberiséget fenyegető kórról van szó. E folyamatot, a kór terjedését, a következményeket, az ellenlépéseket remek módszerrel mutatják be.

A sztorit napokra lebontva látjuk, így jobban követhető az egésznek a menete, a katasztrófa alakulása a kezdetektől a végig. Minden van, ami kell. Karanténok, egyéb óvintézkedések, immunis karakter (Matt Damon), megkezdik a vizsgálatokat is, hogy feltérképezzék a megbetegedést, miközben igyekeznek akadályozni a járvány terjedését. Kate Winslet, mint epidemikus kerül a képbe, Marion Cotillard pedig a WHO (Egészségügyi Világszervezet) képviselőjeként, de ott van még Lawrence Fishbourne, mint orvos, vagy Jude Law, mint oknyomozó újságíró, aki mélyen beletúr az egész dolog hátterébe.
Itt van a probléma gyökere. Sok szereplő, számtalan sztár, de annyi szálon fut a sztori, hogy egyikük sem képes megmutatni magát. A személyes drámák nem elég hangsúlyosak, mindent a realitásnak rendeltek alá, ami nem is lenne gond, de így oda lett a filmszerűség, az alkotás nem lett kifejezetten élvezhető, csupán érdekes és egyértelműen szokatlan.
Egy ilyen riasztó helyzet, azt hiszem, mindenkit megborzongat, ám mégsem érzi magához közel az ember a túlzásba vitt tárgyilagosság miatt.
Persze az is lehet, hogy valaki éppen ezért kedveli meg, de egy mozifilm nem lehet ilyen.
Jól követhető a történet, a rengeteg szál ellenére is.
A vírus visszanyomozása, az intézkedések, a pánikhelyzet, a teljes kataklizma réme, aminek élét veszi az ábrázolásmód és a karakterek drámáinak elnagyoltsága.
Aztán persze – ahogy az lenni szokott – belevonják itt a terrorizmust, meg a felelőtlen és profitorientált gyógyszeripart is. Szóval a produkció elég sokoldalú, talán a sok oldala miatt nem lett belőle komplex egész. Annyi irányba indultak, úgy felosztották a filmet, hogy ezáltal zavaró is lett.
Nem mondom, hogy nem éri meg a végignézést, de azt hiszem csak türelmes embereknek javallott, mivel a mostani alkotások zömét kedvelők számára unalmas lehet és vontatott.