Igen, szegény Kidman. Az utóbbi időben azért már ő sincs annyira előtérben, akár csak Cage, vagy Schumacher, de azért róla még azt gondolná az ember, hogy tartja a színvonalat.
Valamelyest így is van, hiszen az Engedd el! egy kiváló alkotás, de ezen kívül nem sok míves moziban játszik, bár azt is el kell ismerni, hogy nem is aktív annyira az utóbbi években.
Mégis… egy filmben szerepelni Cage-dzsel és Gigandettel nagyon rossz ómen.

Mindezek ellenére azt kell mondani, hogy nem vészes a Túszjátszma. Ámbár nem is jó.
A sztorija se az a kiemelkedő fajta, láttunk már hasonlót nem egyszer, de az ilyen téma mindig hálás, hiszen kiváló pszicho-thriller-dráma egyveleg hozható össze belőle. Csak hogy ehhez színészek kellenek, még hozzá jók. Ez az, ami hiányzik a produkcióból.
A helyzet az, hogy egyedül Kidman az, aki fel tud mutatni valamit, Cage is igyekszik, de igen gyengécske, míg Gigandet elképesztően rossz. A többiek pedig egyszerűen csak szürkék és kész.
Ennél fogva az alkotás, ha nem is válik kritikán alulivá, nem is lesz emlékezetes, de jó sem.

Egy jómódú családot látunk, szép házzal, luxus körülményekkel. Apuci (Cage) drágakövekkel, főleg gyémántokkal foglalkozik, mi több akár még kisebb illegális üzletekbe is belemegy, de a helyzetük koránt sem rózsás. Anyagi gondjaik vannak, amiről a családfő sokáig hallgat és e tényre a lehető legrosszabbkor derül fény, hiszen otthonukban lepi meg őket egy rablóbanda, akik a széfben elrejtett gyémántocskáért jöttek. Ám az a kő nincsen a házban, hiszen teljesen tönkre mentek.
Egy vasuk sincs, de ezt az otthonukban rájuk törő gazfickók nem nagyon akarják elhinni és megkezdődik a lelki terror. Apa hiába igyekszik bebizonyítani, hogy nincs pénzük, túszejtőik minden áron ki akarják nyittatni vele a széfet. Eközben persze nem maradnak rejtve az apró titkok sem, mint amilyen anya (Kidman) viszonya az egyik betörővel (Gigandet), vagy az, hogy apa és anya kapcsolata sem mentes a gondoktól, mindezt betetőzi az anyagi összeomlásuk, majd családi életük hulláját megtaposván, megjelenik a gyémántot és a pénzt számon kérő bagázs is.
A viszonyok és a feszültség ábrázolása egészen tűrhető, erőteljesnek nem lehet nevezni ugyan, de egy B-mozi szintjén majdnem elmegy. De csak majdnem…
Sajnos a legnagyobb gond az, hogy a feszültséget, a thriller elemeket nem sikerül kellően felfokozni és kiemelni. Ahogy ezt már mondtam, ez főleg a színészek sara.
A történet is nagyon szimpla. Egy helyszínen játszódik, de sehol sem látszik meg az ebből fakadó stressz, aminek fogva tartón és fogvatartotton is egyformán jelentkeznie kellene.
Még csak nem is az az akció dús típus, sőt a drámázás is erősen hibádzik.
Egy szóval, gyenge az alkotás. Igen gyenge. Pedig az a Karl Gajdusek írta a szkriptet, aki a 2 Emmy-re jelölt Haláli hullákon is dolgozott, vagy éppen az idei tévés évad egyik legnagyobb sikerét írja, a Last Resortot. De ő dolgozik (negyedmagával- jesszus!) a jövőre bemutatásra kerülő Tom Cruise sci-fi-n is, ami az Oblivion névre hallgat. És mégis, ez nem nagyon jött össze neki.
A Last Resorton sem egyedül dolgozik, hanem Shawn Ryan-nel. Talán az lehet a dolog mögött, hogy csak egyedül képtelen jót alkotni és kell mellé valaki, aki feljavítja, amit csinál? Remek kérdés, de az biztos, hogy Túszjátszma komolyan besült.