Párizsból Szeretettel (From Paris With Love)

Pierre Morel neve már ismerősen csenghet, aki ismeri a B-13-at, vagy az Elrabolva című kiváló filmet. A tehetséges rendező ismét összeállt azzal a Luc Bessonnal, aki akciófilmek terén mindig is tűrhető ízléssel bírt.
Így kettecskén össze is hozták a tavalyi év egyik legjobb (mivel nem volt erős a mezőny) akció moziját. Az öregedő átváltozó művész John Travolta bizonyította, (ahogy Neeson is) hogy öregember nem vén csont és egy hiteles karaktert nem a kor határoz meg.


Na, jó, egy kicsit túlzás lenne igazán jónak nevezni ezt a filmet, hiszen Morel előző rendezéseitől azért elmarad. Mint akciófilm egy jó erős közepes, mindannak ellenére, hogy nincs igazán egyben, mintha valami hiányozna belőle. Ami lehet, hogy a történet, mert abban vannak apróbb-nagyobb lyukak.
Ezt Besson szolgáltatta, aki Párizsba helyezte el a sztorit, ahol az amerikai nagykövetségen dolgozó Reece (Jonathan Rhys Meyers) fusiban, néha kisebb ügynökfeladatokat is ellát, lényegében azért melózik, hogy tag lehessen. Szeretne titkos ügynök lenni, ennek érdekében mellékesként kémmelókat csinálgat, egészen addig, míg be nem üt a nagy lehetőség.
Ez pedig egy alapvetően egyszerű sofőr munka lenne egy amerikai ügynök mellett, aki nem más, mint Charlie Vax, (John Travolta) a veterán ügynök, aki elég teátrális, – Travolta talán át is esett a paci túloldalára – de kedvelhető figura, aki furán ötvözi a hidegvérű profizmust az idétlen bolondozással. Vax különös figura, akivel azonban nem lehet packázni, egyértelműen ért a szakmájához, ám azt valami szokatlan könnyedséggel kezeli, de éles helyzetekben még is sziklaszilárd. Tipikus keménylegény, aki azonban képes a legextrémebb helyzetben benyögni valami falbontó hülyeséget.
Megosztó személyiség annyi szent, vagy tetszik, vagy nem. Mellette Rhys Meyers karaktere eltörpül, nem igen tud kimászni Travolta árnyékából a fiatal színész, csupán asszisztál, de még így is egészen tűrhető párost alkotnak.

A már említett történettel a legnagyobb gond, hogy nem nagyon tudja össze tartani önmagát.
Nem sok összefüggést lelhetünk fel benne, igazából mennek egyik helyről a másikra, és főleg Travolta, embereket bántalmaznak.
Már-már úgy tűnik válogatás nélkül.
Belekevernek a sztoriba terrorizmustól kezdve, a kábítószer bizniszen át az égvilágon mindent, csak földönkívüli inváziót nem. És persze Reece barátnőjével sincs minden rendben…
Szóval a helyzet fokozatosan bonyolódik, miközben már eleve az volt, mert az egészből nem sokat érteni a történet kidolgozatlansága miatt. Lényegében helyszínről helyszínre mennek mészárolni.
Az akció jelenetekre igazából nem lehet panasz, ha csak az nem hogy nem igazán következetesek, illetve nem túl konzekvensen követik egymást.
Majd egyedül Vax karaktere volt az, ami számomra pozitívum volt a filmben, hiszen a kissé mackós Travolta hitelessé teszi a bohókás gyilkoló gépet. Számomra valahogy mindig hihetőbb egy ilyen pocakosabb ürge, mint egy agyonizmolt fenegyerek.
Mindezeken túl a Párizsból szeretettel egy tűrhető akció film. A műfaj szerelmesei nem fognak nagyot csalódni, (valószínűleg) akkor sem ha az utóbbi időben olyan ritka az igényes akció mozi, mint az a bizonyos holló. De azért a bazookás üldözés a francia autópályán bárkinek a szívét megdobogtatja…
Nem mondom, hogy felejthetetlen alkotás lenne, de túlzás lenne rossznak nevezni, valóban nem sikerült igazán jóra, de ezen a műfajon belül jócskán elmegy még. Sőt, nem nevezném túlzásnak azt sem, ha erre a két karakterre (Reece és Vax)  még egy filmet építenének.

5

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről