Válasz a hozzászólásra
Virágot Algernonnak/Egy igazi Charlie Gordon trükk
A-fraid, 2009, szeptember 14 - 13:32Daniel Keyes nagysikerű science fiction regényéből, Jeff Bleckner forgatott filmet 2000-ben. Természetesen már ez is remake, hiszen készült Charly címmel egy másik film még 1968-ban.
Egy elgondolkodtató, megrendítő erejű dráma egy szellemileg visszamaradott férfi és egy fehér egér életének párhuzamáról.
…
Matthew Modine alakítja Charlie Gordont, aki egy visszamaradott felnőtt férfi. Egy pékségben dolgozik, ahol a munkatársai java része csak kigúnyolja és kineveti. Napközben pedig (Kelli Williams) Mrs. Kinnian-hez jár kisegítő iskolába. Mivel mást sem szeretne csak okos, és normális ember lenni, őt választják ki egy tudományos kísérletre. Ez valójában egy agyműtétet jelent, mellyel elérik, hogy Charlie elkezdjen okosabbá válni. A műtét előtt bemutatják neki Algernon-t, a fehér egeret, akin ugyanezt a műtétet hajtották végre. Ennek eredményeképpen intelligensebb lett.
Charlie összebarátkozik az egérrel, majd ahogy egyre okosabb lesz, mi több zsenivé válik, elidegenedik az emberektől. Megváltozik, egyszerre lesz több és kevesebb egykori önmagánál.
Ezalatt összemelegszik a tanárnővel is, aki segít neki tanulni, de Charlie túlfejlődik, átfordul önmaga ellentétébe. Dr. Strauss ráveszi, hogy tartson vele egy orvosi kongresszusra, ahol Charlie kiborul, és amellett hogy botrányt csinál, elmondja azt is, hogy jelenlegi állapota csupán ideiglenes.
Szépen lassan ismét elkezd majd visszafejlődni az eredeti szellemi színvonalára.
Az egész film alatt megfigyelhető Algernon és Charlie sorsának párhuzama.
Charlie még megpróbálkozik megnövekedett értelmi képességeivel, hátha megtudja állítani a folyamatot, stabilizálni, véglegesíteni az állapotát, de a felejtésnek nem tud gátat vetni.
A film végére mindent elfelejt és visszakerül a kiindulópontba.
Egy olyan férfi története ez, aki nem szeretett volna mást, csak normális, teljes életet élni, jóban lenni az édesanyjával és okos lenni, tanulni. A film során azonban rájön, hogy az ő élete teljes és jobb volt a műtét nélkül is. Boldog volt, még ha tudatlan boldogság volt is az. Komoly erkölcsi és morális kérdéseket boncolgat a film, mind tudományos, mind társadalmi, mind humán részről.
A vége, mondanom sem kell, nem boldog. Inkább kesernyés, mint édes.
De nem sérti az ember valóságérzetét, még ha az alaptörténet sci-fi elemeket is felvonultat, akkor sem.
Egy szomorú film, ami akár könnyen beindíthatja az ember könnycsatornáit.