Charlton Heston figurája, Taylor már nem kapott főszerepet, ezt a tisztséget John Brent vette át, akit James Franciscus keltett életre. A már 1991-ben elhunyt amerikai színész erős karakternek bizonyult, sokban hasonlított az elődhöz, mindenképpen üde színfoltnak tekinthető. Joggal merülhetne fel a kérdés azok szájából, akik csak az első mozit látták, hogy miként kerülhet új ember a középpontba? A készítők bedobtak még egy űrhajót a közösbe, ami nem sokkal Taylor hajója után ért talajt valamivel szerencsésebb körülmények között.

Szerencsére nem kellett újra végigjárni az első rész útját, Brent hamar rájött kikkel is van dolga. Nem fecséreltek el túl sok időt annak a környezetnek a bemutatásával, amit a nézők már jól ismernek. Inkább azokra szorítkoztak, amik eddig rejtve maradtak. Taylor különös eltűnésekor már érezni lehetett, hogy nem tudunk mi mindent erről a világról.

A majmok társadalmát is igyekeztek még jobban bemutatni. A békeszerető csimpánzok és tudálékos orángutánok mellé behozták a gorillákat, akik egyértelműen az erőszak és a pusztítás eszközei. Nagyon éles határvonal húzódik a három faj között, ahol a szelídek állnak a létra legalsó fokán.

Még több szerepet kapott a vallás, jobban megismerhettük a majmok filozófiáját az életről és a múltról. Néha azonban a hit nem egyezik a tényekkel. A gorillák saját bőrükön tapasztalták meg milyen árat kell fizetni a hatalomvágyért. A majmok elől évszázadok óta elzárt terület, a Tiltott zóna kecsegtetett számos izgalommal. Brent, Nova és Taylor itt találkoztak újra. Megismertük a bolygó másik értelmes faját, akik vélhetően az ember elkorcsosult leszármazottai. Elsőre egészen normálisnak tűntek ezek a figurák, de kiderült, hogy álarcot hordanak, ami takarja a mocskot, amit a felszín alatt van. Ezt szó szerint és átvitt értelemben kell érteni. Arcuk nem emberi, viselkedésük pedig önző és önpusztító. Telepatikus képességeik révén náluk az előny, de a közelharcban esélyük sincs.

Itt kerül a középpontba újra a vallás és a hit témaköre. Ezek a mélyen hithű flúgosok egy atombombában látják az Istenüket. Valahogy nem is meglepő ez a fordulat, hiszen 1970-ben még egészen más világot éltünk. Persze ha a felszín alá nézünk láthatjuk, hogy nem kis társadalomkritika húzódik meg ott. A két fékezhetetlen tábor, akik dacból, önös érdekből mészárolják le egymást, míg a végén az egyik fél kilő egy atomot és elpusztít mindent. Igen hasonló a ’60-as évek víziójához.

A film drámaian zárul, hiszen Brent, Nova és Taylor is meghalnak. Meg őket követi gyakorlatilag mindenki, miután az ezredes utolsó mozdulatával kilövi a hatalmas rakétát, elpusztítva ezzel a Földet.

Összességében egy méltó folytatás, mindenki fel tudott nőni a feladathoz. Talán egy picivel több olyan jelenetet láttam, amit az adott technikával még gagyinak hatott, de a díszletek ugyanolyan jól festettek, mint az előzményben. Akiknek tetszett a Majmok bolygója, azoknak kötelező darab.