Aki a cím alapján arra tippelne, hogy ezen a filmen ördögien jól fog szórakozni azt el kell keserítenem, de egyébként nem olyan pokoli rossz. Ügyetlen az egész, olyan tipikus B-kategóriás hangulata van, ez a látványra is igaz, de egy dolog nagyon szöget ütött a fejembe:
Mégis mit keres itt Cuba Gooding Jr. ?

Folytatás…

Bizony, bizony, ez egy kiváló és lényeges kérdés… amire mellesleg nem kapunk választ.
Miért vállalt szerepet egy ilyen filmben, egy olyan kvalitású színész, mint Cuba Gooding Jr. ?
Jobbnál jobb filmekben láttam őt és erre megjelenik ebben a közép kategória alatti iszonyatban – már ami az eddigi filmjeit illeti.  Pedig a film nem is kezdődik rosszul…
Láthatunk egy hiperszuper titkos videót, melyen egy kutató, bizonyos Wesley (Ron Perlman) mesél el egy alig hihető történetet. Egy elhagyatott kripta, ahol nagyon fontos vizsgálatokat végeztek és valami hihetetlenre bukkantak. Az információ olyan alapvető, hogy egy elit kommandós egységet küldenek a helyszínre, hogy elhozzák a pánikszobába zárkózott Wesley-t.
Ennek a csapatnak a vezetője Mack (Cuba Gooding Jr.). Embereivel lemegy az ősi sírhely mélyére, hogy szembesüljön egy iszonyatos fenyegetéssel. Nem a Sátán akarja elfoglalni a Földet, de majdnem…

Először csak egy tiszta ragya férfit találnak, aki nagyon betegnek látszik, majd hallucinálni kezdenek - többek között egy pucér nőt, de nem furcsállták (én annál inkább) – elkezdenek gyűlni a hullák is, mi több az egység doktornője furcsa látomások alanya lesz, majd el is szökik társaitól.
Nagy szerepe van az eseményekben a doki néninek, míg a többiek szépen elfogynak, ahogy az az ilyen filmekben lenni szokott.
Milyen filmekben? Az ilyen második vonalbeli horror-thriller fércművekben. Az Ördög Kriptája felvonultatja az összes klisét, amit az ilyen filmekben alkalmazni szoktak. Köpködéssel terjesztethető fertőzés, amitől az emberek eltorzulnak és nagyon gonoszak, erőszakosak lesznek, továbbá ügyetlen megoldások, gyenge színészi játék, idétlen történet, amatőr dramaturgia, csapongások össze-vissza térben és időben. A fertőzöttek összefüggéstelenül hablatyolnak, majd a készítők odavágják elénk az igazságot mivel foglalatoskodtak itten a kutatók, mi is valójában a hangzatos Gyehenna-projekt.
Figyelem, aki nem szeretné, hogy lelőjem a poént, mert érdekli a film, az eddig olvasson.
Még akkor is, ha az egészben semmi poén nincs, egyáltalán nem meglepő és semmit nem változtat az előzetes tudás a film élvezhetőségén. Ugyanolyan rossz….

Tehát itt nem valami titkos kormányprogramról van szó, illetve nem közvetlenül. Nem is a Sátán szórakozik. Találtak itt egy elzárt, jégbe fagyasztott lényt, melyet Nephilim-nek neveznek.
Ez a jószág egy renegát angyal, egy démon, ha úgy tetszik, és ez terjeszti a fertőzést, amely megváltoztatja az embereket. És mindez része az emberiség lelki üdvéért vívott ősi, titkos és kegyetlen háborúnak. Erre nem igen lehet mit mondani.
A film azzal ér véget, hogy Mack úgy dönt, kilép az amerikai hadsereg kötelékéből és atleta christi-ként folytatja pályafutását és a gonosz felkutatásának és elpusztításának szenteli életét.
Remélem, ez nem azt jelenti, hogy lesz folytatás, mert ebből ennyi is éppen elég volt.
A film nem jó, nem borzasztóan rossz, de akkor sem lehet azt mondani rá, hogy jó lenne.
Amint az ember túlteszi magát azon a tényen, hogy Cuba Gooding egy ilyen mozira adta a fejét, /Perlman nem fura, ő előszeretettel játszik borzalmas filmekben/ már jön a következő szomorú tény.
A jó kezdés utáni erős visszaesés. Gyakorlatilag onnantól kezdve unalmas és érdektelen a film, hogy lemennek a kriptába. Pedig a kezdés eléggé homályos, ígéretes, de nem tudtak élni a lehetőségekkel.
A produkció egy pillanatra sem tudja felkelteni az érdeklődést, bár inkább megtartani kellett volna…
Súlyos gondok akadnak ezzel az alkotással, rémisztően gyengére sikerült.