Legend of the Seeker 2x21 – Unbroken

Emberek, ez a rész egy kalap sz.. volt! Erre már nem igen lehet mást mondani.
Azt hihetnénk, hogy mivel úgy is finálé van, meg véget ér a sorozat, majd kapunk egy olyan befejezést, ami méltó lesz a sorozathoz. Ez alapvetően így is lett, hiszen a második évad - visszatekintve - elég rossz volt, a befejezés kiválóan illik hozzá. Mert ez gyalázatos…
Azt hittétek, hogy minden hülyeséget ellőttek már a készítők? Ugyan, ugyan…

Rossz cím! Itt mindent összetörtek!

Rendben, készséggel elismerem. A sorozat sírját nem most kezdték el ásni. De, ami ebben az epizódban látható az szinte olyan, mint egy élőben közvetített hullagyalázás.
Okozott már csalódást ez a sorozat, nem egyszer (végső soron az egész második évad egy csalódás), de azért ezt nehéz szavakba önteni. Ötlettelen, gyenge, unalmas, összecsapott, átgondolatlan, logikátlan, következetlen, de azt hiszem, napestig sorolhatnám a negatív jelzőket.
Menjünk inkább sorban! Az lesz a legjobb!

Ott maradt abba a történet, hogy a Követ eltulajdonították, Cara-nak újrainstallálták az operációs rendszerét, szóval visszatért Darken Rahl mellé. Egyébként lassan nem marad szereplő a sorozatban, akivel ne smárolt volna a szőke Mord-sith…
A jó öreg Rahl bácsi a saját céljait tartja szem előtt, nem érdekli már az Őriző sem.
Cara és pár Mord-sith hátra marad, hogy végezzen Richard-dal és a társaival. Ez persze nem jön össze és elfogják. Neki is állnak tanakodni, hogy mégis milyen megoldás létezik a nagy probléma halmazra =
A Könnyek Köve Darken Rahl-nál, az Őriző hamarosan győz, Cara csúnya varázslat hatása alatt áll.
Általában ilyenkor jön Zedd és sejtelmesen kinyögi, hogy:

„Létezik egy ősi varázslat, amit csak a legnagyobb mágusok ismernek, de még ők sem merték használni…”

Na, bumm!
Zedd ilyen „világmegváltó” varázslatok elkasztolására képes, de egy mezei Mord-sith simán visszafordítja a varázslatait. No comment!
Túlesünk egy hatásos és látványos varázslaton, majd egyszerre egy esküvőn találjuk magunkat.
Richard és Kahlan esküvőjén! És Darken Rahl az eskető atya!
Gyorsan hideg borogatás és szódabikarbóna után néztem, majd kavargó fejjel és gyomorral folytattam, nem sejtvén mi vár rám.
A felettébb furmányos sorozat készítők úgy gondolták, hogy jó poén elsütni ugyanazt még egyszer.
A második évad fináléja, egy az egyben másolja az első évad végét.
Visszatérünk az időben arra a pontra, amikor Richard összeillesztette Orden Szelencéit.
Ám a dolgok másképp alakultak, szóval ismét egy alternatív jövőbe kerültünk. Szánalmas…
Ebben a párhuzamos időszeletben Richard birtokolja Orden erejét és mindenkinek parancsol, gyermeket várnak Kahlannel, Cara pedig egy kedves özvegy, tanító néni, két gyermekkel.
Még Leo (csúfos véget ért Seeker 2.0) is visszatér, de boldogság itt sem juthat nekik.

Az Őriző azonban időn túli, illetve afelett álló lény, tehát kifejezetten zokon veszi, hogy elveszik tőle a biztos győzelmet, és egy olyan világba kerül, ahol a Fátyol sosem szakadt fel.
Akcióba lép hát, hogy mégis visszatérjen minden a régi kerékvágásba…
Tovább nem is részletezném, mert elment az egésztől a kedvem.
Ezzel az idétlen és idióta húzással gyakorlatilag azt mondták ki, hogy:

„Teljesen felesleges és lényegtelen volt az egész második évad!”

A rész az évad legrosszabbja, ez kétségtelen. A hülyeségek maximalizálása, az ostobaság csúcsai tornyosulnak az epizódban. Ezek után mi értelme volt annyit szarakodni a Próféciákkal?
Hát semmi értelme az egész szériának! Könyörgöm, mi folyik itt?
Én ezek után már tényleg nem bánom, hogy véget ér a sorozat, sőt kimondom, akár tetszik, akár nem
- a kaszálás teljes mértékben jogos. Ami ennyire gyenge, rossz és ötlettelen az megérdemli, hogy ne folytatódhasson. Engem nagyon felbosszantott ez a rész és a finálé második, befejező része sem tűnik úgy, mintha törekednének egy értelmes befejezésre.

0

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről