A második rész a szereplők megismerésére fókuszál. Megtudhatjuk, hogy Luxnak nehezebb élete volt, mint bárki is gondolná, és hogy honnan is csöppent hirtelen a két dilis mindennapjaiba. A történet halad előre, néha az az érzésem, hogy túl gyorsan is, persze biztos vagyok benne, hogy az íróknak még maradt ötletük.

Tovább...

Ez a film a Windstruck előtt 3 évvel készült, de úgy döntöttem, hogy közvetlenül utána posztolom csak. Hivatalosan nem előzménye annak a történetnek a My Sassy Girl, de ha megnézitek, akkor nagyon gyanús lesz az egész. A körítés megváltozik, de a főszereplő karaktere, és a háttérsztori egy része is nagyon hasonlít a Windstruckéhoz. Talán mert ugyanaz a gárda készítette mindkettőt. Mesélés előtt még annyit, hogy általános vélekedés szerint a My Sassy Girl még a Windstrucknál is jobb lett! Ez több zsepit, vagy happy end-et jelent?

A filmről bővebben:

Koreai filmes karrierem nem nyúlik vissza túl messzire, talán 4-5 éves. Ez idő alatt a romantikus filmek kedvelői számára négy olyan filmet találtam, amit szerintem semmiképpen sem érdemes kihagyni. [Ezek a következők lennének: A Moment to Remember, The Classic, Seducing Mr. Perfect, Windstruck] Szándékomban áll az összes ismertetőjét feltenni, most kezdem az elsővel, ami nem a sorban elfoglalt helye miatt került legelőre, hanem mert ennek a filmnek is ugyan az a főszereplője, mint az Il Mare-nak volt. A Windstruck 2004-ben készült, és egy fizika tanár, valamint egy rendőrnő szerelmének történetét meséli el.

A filmről bővebben:

Vegyes érzéseim vannak ezzel az 1998-as drámával kapcsolatban. Akadnak benne nagyon jó pillanatok, sőt ha összességében nézzük, akkor nem csalódunk, de mégis egyes helyeken inkább idegesített vagy untatott, mintsem szórakoztatott. Ha megnézzük a ’99-es jelöléseit, hasonló következtetéséket vonhatunk le. Legjobb férfi főszereplő, legjobb zene, legrosszabb film, legrosszabb feldolgozás.

Ide kattintva olvashatjátok a cikk többi részét...

Már néhány hónapja véget ért az első szezon Amerikában (és itthon is), de én még csak most fejeztem be. Valahogy sosem volt időm és kedvem megnézni az utolsó három részt, mindig csak tologattam jobbra-balra. Pedig semmi okom nem volt, hiszen a sorozat végig üdítően hatott rám, élveztem az elejétől fogva. Az első benyomások és a halk puhatolózás után külön öröm, hogy az évad kétharmadánál eléggé bedurvultak az események és volt zsinórban 3-4 rész, amelyek kiemelkednek a többi közül.

Részletezem a tovább mögött...

Elérkezett a pillanat és érdemtelenül lezárul ez a remek sorozat.
Ez nagyon sajnálatos, hiszen a Carnivále után végre találtam valamit, ami lekötött volna a misztikum témakörén belül.
Rebesgették, hogy az utolsó részt úgy dobták össze a készítők (Josh Appelbaum, Andre Nemec, Scott Rosenberg). Ez teljes mértékben így van.
Érezhető a munkájukon a kapkodás, a végletesség és az is, hogy magyarázatot adjanak a jogosan felmerülő kérdésekre.
Megtudhatjuk a zárásból, hogy ki a Varázsló…

Lássunk hozzá…

A sokat látott Robert Zemeckis rendezésében készült el ez a sci-fi még 1997-ben. Kiváló színészek közreműködésével pillanthatunk bele egy világba, ahol a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel első lépése a küszöbön áll. A film meglehetősen hosszú, a 150 perc játékidőt igyekeztek maximálisan kihasználni a készítők. Ezért lehetséges, hogy bár a Kapcsolat már 13 éves alkotás, mégis a mai napig rengetegen veszik le a polcról.

A cikk ide kattintva folytatódik...

Megérkezett végre a Syfy nyári újonca, a Haven, mely egy kiváló Stephen King történetet vett alapul.
Mindez egyébként nem mutatkozott még az eddigiek során, nem is hagyott olyan mély nyomot a pilot – talán túlmisztifikáltam egy kicsit, azért e csalódás.
Rejtély az van bőven, érdekesre sikeredett a kezdés, ám valahogy mégsem olyan magával ragadó.

Isten hozott Havenben!