A második rész újabb izgalmakkal kecsegtet. Sok sorozatnál a második rész a kritikus pont. Itt dől el, hogy sikerül-e az alkotóknak a pilot szintjét tartani, vagy esetleg egy kevésbé ütős kezdés után mutatni valami jobbat. Ennek a sorozatnak sikerült jobbat mutatnia, felülkerekedett az egyáltalán nem rossz kezdésen. Ez a rész már egy kicsit közelebb visz minket a főszereplők magánéletéhez, titkok kerülnek napvilágra, vagy maradnak kellő takarásban.

Hogyan tovább Marty nélkül??...

A koreai sorozatokról tudni kell, mármint a szerelmetes fajtájáról, hogy a legtöbbjükre ráhúzható egy sablon. Van két főszereplő, akik részesei egy szerelmi három-, de még inkább négyszögnek. (A másik két ellenpont közül legalább egy lehetőleg gyerekkori barát legyen.) A párocskánk az első részekben gyűlölik egymást, aztán kezdenek egymásba szeretni, és az utolsó egy-két részben ezt a másiknak is megmondják. A vallomásig többször is maaajdnem összejön nekik a dolog, de a fő gonosz ezt mindig megakadályozza. A negatív figura lehet valamelyik másik tagja a sokszögünknek, vagy a főszereplők egy közeli családtagja: apa, anya, testvér vagy nagyszülő. Mire végre eloszlik az összes félreértés, és a fiatalok egymásra találnak, addig a részek többségét végig sírták és/vagy veszekedték, miközben mindenki nagyon szenvedett. Ha a történet vígjáték is, a felállás akkor is ugyan ez, csak néha van benne nevetgélés is, plusz néhány poén. Na ez az általános leírás Hamupipőke nővérére is igaz.

A tartalomból:

Egy kis hírrel szeretném kezdeni. A fejesek még 12 részt berendeltek a sorozatból, így az első évad 22 részesre bővült. Remélhetőleg ez nem jelent minőségi romlást. ;)

Ahogy a cím is elárulja, ez a rész leginkább a Pilot-ban feltűnt, rejtélyes vak lányról, Jennáról szól. Újabb titkok kerülnek napvilágra vagy maradnak tisztázatlanul. A sorozat kezd belendülni!

„I know everything”… [Spoiler!!]

Jóbarátok, Szökés, How I Met Your Mother, Two And A Half Men, The Big Bang Theory, Flash Forward. Többek között ezeket a sorozatokat néz(t)em eddig. Szóval a műfajt tekintve nekem újítás volt a Life Unexpected. Egyelőre nem bántam meg.

Ha valakinek összejön az élet, akkor nem is gondolná, hogy mennyi gondja és problémája lehet egy 16 éves (jelen esetben) lánynak. Márpedig lehet, főleg ha egy gimis bálon „balesetként” fogan meg.  Történetünkben ez játszódik le, majd előreugrunk pár nap híján 16 évet és 9 hónapot. Szerencsétlen lányt nem fogadták örökbe, így állami gondozott lett, és nevelő szülőktől nevelő szülőkig járt. Mivel pár napon belül betölti a 16. életévét, nagykorúsítani szeretné magát. Ehhez viszont a biológiai szülőktől kell aláírás, mi által megkeresi őket. Nem is lenne valósághű (és hosszú életű), ha mindez sikerrel járna.

Tovább... 

2008-ban egy mozifilm kapcsán éledt újra az „X-akták legenda”. Biztosan sokan vagyok, akik végig figyelemmel kísérték a sikersorozat útját. Hatalmas dolog az, amikor egy szériából filmet készítenek a „halála” után évekkel. Nem könnyű elcsípni a színészeket, összehozni a régi bandát, díszleteket, stb. Ezek után azt várta volna az ember, hogy valami igazán eredetit és nagy horderejűt hoz össze Chris Carter és csapata. Nem így lett.

Tovább...

Én nagyon vártam, hogy megnézhessem ezt a filmet. A trailer annyira sejtelmes volt, hogy elhitette velem, hogy ez a képregény adaptáció (Greg Rucka és Steven Lieber készítette) még jó is lehet. Dominic Sena rendező úr egy jócskán átlag alatti produkcióval próbált meg elkápráztatni. Az előzetesből ugyan nem derül ki, de ez a film egy krimi.
Vagy legalábbis annak szánták…

Hidegrázás, libabőr…

Újfent egy érdekes rész, ahol inkább a történet volt középpontban, mintsem a kicsinyes viszálykodások és idegesítő hátbatámadások. Valahol most tarthatunk a sorozat felénél, még mindig vannak nyitott kérdések.

Tovább...