Már néhány hónapja véget ért az első szezon Amerikában (és itthon is), de én még csak most fejeztem be. Valahogy sosem volt időm és kedvem megnézni az utolsó három részt, mindig csak tologattam jobbra-balra. Pedig semmi okom nem volt, hiszen a sorozat végig üdítően hatott rám, élveztem az elejétől fogva. Az első benyomások és a halk puhatolózás után külön öröm, hogy az évad kétharmadánál eléggé bedurvultak az események és volt zsinórban 3-4 rész, amelyek kiemelkednek a többi közül.

Részletezem a tovább mögött...

Aki még csak barátkozna a sorozattal, olvassa el a pilot kritikámat itt, aki pedig már túljutott az évad felén, annak ezt az írást javaslom. Nem szeretném még egyszer ugyanazokat említeni, ebben a cikkben inkább az évad hátralévő részéről mesélnék.

Valahol kicsit a félidő után érződött, hogy a készítők fel akarják pezsdíteni a sorozatot és behoztak a képbe néhány új szereplőt, sőt kissé más mederbe terelték a sztorit. Eli Gold karaktere volt az egyik, amely új színt hozott. Alan Cumming hihetetlenül hozza a figurát, mintha csak ráöntötték volna a szerepet.

Mindeközben az epizódok szerkezete semmit sem változott. Mindig egy külön peres ügyet tekinthettünk végig, de a háttérben folyamatosan haladt előre a cselekmény. Épp annyit csepegtettek mindig, hogy izgalmas és érdekfeszítő maradjon a sorozat. A főszereplők magánélete volt a lényeg. Ettől az iránytól sosem tértek el a készítők. Persze a történéseket csűrték, csavarták és mindebbe annyira belejöttek, hogy az évad vége felé zseniális részeket hoztak össze.

Nagyon tetszett, hogy soha nem hagyott alább a lelkesedés, nem ült le a sorozat. Nagyon finoman nyúltak bele a mondanivalóba, úgy, hogy változzon is a sorozat meg ne is. Az eredmény pedig nagyon jó lett.

Ha a teljes évadot, az összképet nézzük, akkor elmondható, hogy a készítők lefutották a szükséges tiszteletköröket az első részekben. Megismerhettük a szereplőket, bekukkanthattunk a magánéleteikbe és láthattuk miként változnak meg körülöttük a dolgok vagy éppen maradnak állandók. Akadtak szép számmal visszatérő szereplők, akik tovább színesítették a történetet. Ez egy kiváló koncepció, hiszen ha „egyszer használatos” szereplőnek behoztak valakit és az eredmény azt mutatta, hogy a szerepeltetése jót tesz a sorozatnak, akkor elővették újra.

Ami különlegessé teszi a Férjem védelmébent más hasonló sorozatoktól, az mindenképpen az íves történetvezetés és a nagyszerű színészi munka. Sokszor a sztorin csúszik el egy alkotás, itt éppen ez dominál. A színészi teljesítményekről pedig már eleget áradoztam az előző cikkekben. Legyen annyi elég, hogy erősnek találtam az alakításokat.

Az évadzáró pedig megadta az alaphangot a folytatáshoz, amelyet már alig várok. Szeptemberben jön a második évad.

Összességében egy kiváló sorozat, amely a remekül megkomponált történetével és a kiváló színészi játékokkal képes belopni magát a néző szívébe. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy tegyen egy próbát.