Koreai filmes karrierem nem nyúlik vissza túl messzire, talán 4-5 éves. Ez idő alatt a romantikus filmek kedvelői számára négy olyan filmet találtam, amit szerintem semmiképpen sem érdemes kihagyni. [Ezek a következők lennének: A Moment to Remember, The Classic, Seducing Mr. Perfect, Windstruck] Szándékomban áll az összes ismertetőjét feltenni, most kezdem az elsővel, ami nem a sorban elfoglalt helye miatt került legelőre, hanem mert ennek a filmnek is ugyan az a főszereplője, mint az Il Mare-nak volt. A Windstruck 2004-ben készült, és egy fizika tanár, valamint egy rendőrnő szerelmének történetét meséli el.

A filmről bővebben:

Yeo Kyung Jin (Jun Ji Hyun) egy fiatal, elszánt, lelkes rendőrtiszt, aki a fürdőházból kifelé jövet egy üldözési jelenetbe botlik. Egy középkorú nő üldöz egy férfit, aki kirabolta. Kyung Jin a férfi után ered, elkapja, kicsit nevelgeti, aztán beviszi az őrsre. Ahol kiderül, hogy az általa elkapott fazon csak a kirabolt nőnek próbált segíteni, és a valódi tettest üldözte. A férfit Myung Woo-nak hívják és középiskolai tanár. Nem sokkal később újra találkoznak ezek ketten, amikor Myung Woo önkéntes éjszakai őrjáratra jelentkezik, hogy a későn utcán lógó diákokat elkapják, és kit kap társául? Hát Kyung Jint :]

Összebarátkoznak, és persze szerelmesek lesznek. Elmennek együtt kirándulni, de hazafelé jövet nagy felhőszakadás van, lesodródnak az útról, és autójukkal a folyóba zuhannak. Myung Woo beveri a fejét és elveszti az eszméletét, Kyung Jin alig tudja kihúzni az autóból, és a partra érve újra kell élesztenie a férfit, aki így szerencsére életben marad. Ettől még közelebb kerülnek egymáshoz, és hazaérésük után Myung Woo egy étteremben várja Kyung Jint egy kis csomagocska társaságában, de a lány késik. A férfi felhívja Kyung Jint, de ő lerázza, hogy nem ér rá, mert éppen egy bűnözőt üldöz, de Myung Woo nagyon aggódik, mert fura volt Kyung Jin hangja, és utánuk ered. A telefonban hallott háttérzajokból beazonosítja, hogy merre lehetnek, és rohan, hogy segíthessen. Egy golyó eltalálja, és meghal. Kyung Jin próbál mentőt hívni, de már késő...

Szerelme elvesztése után az erős Kyung Jin teljesen összetör, öngyilkos akar lenni. Leugrik egy felhőkarcoló tetejéről, de pont egy hatalmas lufikézre esik, és így túléli a zuhanást. Meglát egy papír repülőt, eszébe jutnak azok a szavak, amiket Myung Woo a kiránduláson mondott neki, és ettől úgy érzi, hogy a férfi még vele van. Megfogadja, hogy Myung Woo halála utáni 49. napig, amikor a lelke végleg távozik a földről, megtalálja azt, aki miatt meg kellett halnia. Ámokfutásba kezd, és végül ő is megsebesül, de életben marad, és még pont haza tud menni a "határidő" lejárta előtt, és elbúcsúzik Myung Wootól.

Egy férfi behozza Myung Woo könyvét az őrsre Kyung Jinnek, amit halála éjszakáján az étteremben hagyott a férfi, előkerül belőle egy fénykép, amiből  kiderül, hogy kettejük múltja régebbre nyúlik vissza, mint azt Kyung Jin sejthette volna.

Nem akartam a történetet ennyire részletesen leírni, de ha elkezdem a mesélést, nem tudom abba hagyni. Mármint ennél a filmnél. Az elején olyan, mint egy vígjáték, de aztán jön a bomba, és minden megváltozik. Myung Woo halála után a műfaj hírtelen drámává változik, és talán pont ettől lesz hiteles a történet (az óriás kéztől eltekintve...). Kyung Jin hisz abban, hogy Myung Woo a halála után is vele maradt még, és ha közvetetten is, jelek által visszavezette az életbe, mert az utolsó képsorok, amikor Kyung Jin találkozik az idegennel a peronon, már azt mutatják, hogy a lány tovább tud lépni. Ez Myung Woo közbenjárása nélkül egészen biztosan nem sikerült volna.