A most következő mozi egy képregény adaptáció (Bryan Lee O’Malley nagy sikerű grafikus novellája alapján), amely sajátos stílusban dolgozza fel a romantikus vígjátékok örökzöld témáját. Aki látta az előzetest annak nem kell különösebb magyarázat, arról hogy mégis miről lesz szó ebben a filmben.
Fiatalok szerelmi élete megspékelve némi bohóckodással, látványos bunyókkal, mindezt a Haláli hullák hajnala és a Vaskabátok rendezőjétől.

„Ha valamit igazán akarsz, meg kell érte küzdened!”

Lényegében ez a fő tanulsága ennek a produkciónak, miközben felhőtlenül jól szórakozik rajta az ember. Edgar Wright filmjei – nálam – eddig nem vallottak szégyent, és így volt ez Mr. Pilgrim kalandjaival is. Az biztos, hogy a siker nem csupán egy-két dologban keresendő.
Összetett alkotás lévén, számos apróságból épül fel egy remek, poénos, látványos, sokrétű szerkezet.
Ha lecsupaszítva nézzük ez is csak egy a romantikus vígjátékok között, ami azonban kiemeli a műfaj többi produkciója közül, az nem más, mint az ötletes és egyedi történet.
Többször szóba hoztam már, hogy ami egy mozi sikerét elsősorban meghatározza az a történet.
Mindig a történet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek fontosságát.
E sztori pedig egészen egyedülálló, emellett szórakoztató, vicces és újszerűen közelíti meg a szerelem megkopott tárgyát. A szerelem az szerelem, a körítés teszi mássá.

Itt van hát Michael Cera, a főszereplő, aki Scott Pilgrim bőrébe bújt. Ez a srác a szokásos Cera-karakter, vagyis egy balfék, aki hangyányit gyengeelméjű, érzelmi nyomorék, egy kicsit palánta, de amúgy szimpatikus gyerek. Basszeros egy indie bandában és 22 évesen 17 éves barátnője van, emiatt mindenki szivatja.
Ez a lány, Knives (Ellen Wong) rajong a fiúért, de Scott meglátja élete szerelmét, Ramonát (Mary Elizabeth Winstead), aki egy vad, rendkívüli lány... legalább is annak látszik, jelenleg egyszerűségre és nyugalomra vágyik. Ahogy Scott, úgy Ramona is hányatatott múlttal bír, ezt egyikük sem tudja feledni.
Pláne, hogy a fiúnak meg kell küzdenie a lány Hét Elvetemült és Gonosz Exével, ha a szívét áhítja.
A banda is elkezd beindulni (Öregem… Cera mozgása pusztító :D) játszanak is a Torontói Bandák Csatáján, amikor is a hosszas felvezetés után megkezdődnek az akciók.

Megérkezik az első Ex. Ahogy az az összes harcjelenetre jellemző, ez sem nélkülözi a poént, a látványos és tetszetős koreográfiát, miközben megcsodálhatjuk a film egészében fel-felbukkanó képregényből csaklizott elemeket.
Ütések, törések hangjai, stb.
Tulajdonképpen ez a koncepció:
Az alkotás egyszerre alkalmazza a videó játékok és a képregények látvány elemeit. Ettől egy kellemes atmoszféra teremtődik, ami a közel kétórás játékidő alatt végig kitart.
Ja, és a zenéket is jó ízléssel választották ki, ami döntően hozzájárul a klassz hangulathoz!
Scott és Ramona folyamatosan egyre közelebb kerülnek egymáshoz, miközben a múlt egyiküket sem hagyja sértetlenül. Sorban jönnek a galád exek, Scott egykori barátnője és Knives is csak a probléma halmazt gyarapítja.
A Pilgrim gyerek futószalagon veri aprópénzé (:D) ellenfeleit, ezalatt folyamatosan sziporkáznak a poénok, egyik jobb, mint a másik.
A főhős meleg szobatársa, Wallace (Kieran Culkin) és a második ex, Lucas Lee (Chris Evans) a legviccesebb figurák. Bár ez összességében akármelyik karakter jellemzésébe beleillene, hiszen egytől egyig tréfásak, ám mind különböző személyiségek, stílusuk van, ami javarészt a színészeknek köszönhető, hiszen ők keltették életre ezeket a kitalált alakokat.
A hosszú film végére hősünk végigrágja magát az exek seregén, hogy megküzdjön a legfőbb és legerősebb ellenfelével, Gideon-nal (Jason Schwartzman) a szeretett lány szívéért.

Ezt a filmet nem szabad kihagyni, teljes mértékben egyedi és nagyon magával ragadó.
Természetesen valakinek vagy tetszik ez a stílus, vagy nem. Ez ennyire egyszerű, de mindemellett el kell ismerni a mozi sajátos erényeit. Rengeteg a poén, javarésze apróság, a humorérzékünktől függ, viccesnek találjuk-e őket, vagy sem. Én például már Chris Evans túljátszott alakításán jót röhögtem, a szándékoltan macsósított hang, a kinézet, a mozgás. Tud ez a faszi, el kell ismerni…
Hasonló még a Crash és srácok is… :D
Emellé még párosul a kifogástalan, humornak alárendelődött képi világ, mely a képregényeket és videó játékokat idéző elegy. Remek effektek és kiválóan koreografált bunyók, amelyek feldobják némi adrenalinnal a produkciót, sajátos ízt adva neki ezáltal. Az összes verekedés ötletes, látványos, vicces.
A legnagyobb az amikor Ramonával közösen kézitusáznak…
Kihagyhatatlan alkotás, egyszerűen muszáj látni. Remek a hangulat, kifogástalan a látvány, magával ragad a történet, miközben elpusztulsz a röhögéstől.
Ezek után már csak hab a tortán, hogy végre láthatunk egy formabontó romantikus vígjátékot, újdonságot csempésztek a műfajba.
Sőt, finoman, de megbújik némi mondanivaló is, mely arra buzdít:

’Ne hagyjuk, hogy a múltunk uralja a jelenünket és tönkre tegye a jövőnket!’