Mostanában volt szerencsém megtekinteni ezt a 2006-ban készült spanyol horror filmet. Így utólag azt kívánom, hogy bár ne tettem volna...
Utána nézegetve, azt tapasztaltam, hogy az embereknek tetszik.
Nekem nem, de itt egy trailer, döntsd el magad!

Pfff…

Írnék én, de nem sokat tudok. Önmagában az, hogy a 31 Km spanyol horror, még nem riasztott el, bár gyanakodtam, mégis azt hittem egy legalább közepes filmet kapok.
Ez végül is, ha elég nagyvonalú vagyok, így is történt.
Semmi sem hiányzott belőle, amitől ma egy horror, horror.
Számomra éppen ez jelenti a legnagyobb problémát, de most kezdjek el panaszkodni, hogy hol tart a filmipar? Úgy se érdekelne senkit, meg nem is ez a téma. Tehát a film!
Kísértet story, mely szerint a „Muchosmachos út” 31 Km-nél folyton folyvást balesetek történnek, mégpedig elég furcsák és csak fiatal nőkkel.
Persze a rendőrség nem gyanakszik, miért is tenné, semmi gyanús nincs benne… egyedül egy rögeszmés nyomozó foglalkozik a dologgal.
A főszereplő iker testvére is balesetet szenved, mert azt hiszi, hogy elütött egy kisfiút.
Ám e kisfiú nem igazán olyan gyerek, mint amilyenre számított. A csajt elgázolja egy másik autó, kómába kerül és az ikre, illetve annak barátai kezdenek el nyomozgatni az ügyben.
Meglehetősen szövevényes, kusza a történet, de komoly hibája, hogy még a fordulatok is kiszámíthatóak.
A történet, mely szintén a szokásos horror sablont követi, meglehetősen következetlen, kuszasága mellett, a film végén pedig az a kísértet tömeggyűlés.
Mint a Szellemirtókban…

Én annak sem örültem, hogy a kisfiú, aki mellesleg szuperszonikus sebességgel rohangál a karakterek mögött az erdőben (de tipikus megoldás), nem sok szerepet játszik a story-ban. Csak úgy van.
Ahogy az anyja is, akit kár volt a végére megcsinálni ilyen számítógépes baromsággal.
De hát a mai horror sablon kötelez!
Nem szaporítom, mert elsírom magam. Akinek például a Gyilkos tréfa is tetszett, az nézze meg, mert kb. azzal egy kategória.
Egy végtelenül unalmas, közhelyes, sablongyáros szellem film.