The Asylum: A halál völgye - Véres Bill bosszúja
Mielőtt belemennénk a film kivesézésébe, le kell szögeznem két dolgot.
1. Ez a film nagyon szar.
2. A legjobb Asylum produkció, amit eddig láttam.
Nem annyira rossz, hogy már jó, hanem egyszerűen elmegy egy átlag alatti horror filmnek, amikből manapság dúsan kapunk az arcunkba. Semmivel se rosszabb, mint mondjuk a 31 km, a Felvonó, bármelyik Freedy vagy Jason film.
Vannak benne teljesen korrekt, ötletes megoldások. A színészi játékok megütik a „szódával elmegy” szintet, igazán nem is kell ennél több. Külön dicséret, hogy végre valahára több emberrel (aktorral és statisztával) dolgoztak, mint ahány ujj van a két kezükön. Ezen kívül olyan apróságnak is tud örülni az ember, hogy a filmnek nem idegesítő a zenéje, még egy-két olyan szám is volt, ami kifejezetten tetszett. A főcím hangulatos, a vágások megfelelnek az elvárásoknak.
Kérdezhetnétek bátran, hogy akkor miért is rossz ez a film? Ha már ilyen szép dolgokat meséltem eddig, akkor biztos nem lehet olyan vészes.
Egy nagy francokat.
Az összes sminkest és maszkmestert elküldeném 12 nap közmunkára, utána talán jobban értékelnék a saját munkájukat. Valami eszméletlenül borzalmasra sikeredtek a maszkok. Magának Véres Billnek a szanaszét égett arca a leggagyibb ami csak lehet. Annyira látszik, hogy mű az egész, hogy az valami félelmetes. A zombik még messziről elmennek, de basszus volt 1-2 ami rövidnadrágban flangált, olyan egészséges lábakkal, amit minden pár éve oszló élőhalott megirigyelhetne. Rémes, hogy ilyen apróságokra nem tudnak odafigyelni. Apróság. Ugye-ugye? Tipikus Asylum betegség.
A másik rettentően idegesítő, hogy a szereplők ökölharc helyett a levegőben hadonásznak. Annyira elrontja. A végén, amikor a főszereplő csajszika levágja Bill bácsi fejét, csak kapdos a levegőbe egy rozsdás karddal, 2 másodperccel később Billnek már repül a feje. Nevetséges!
Rátérve a történetre, azt kell mondjam, hogy elmegy. Persze tele van logikai bukfencekkel, hátraarcokkal és hasonló talajtorna elemekkel, de nem vészes.
Adott néhány fiatal és a tanár, akik egy iskolai versenyre igyekeznek. Kicsit bajba keverednek egy néger fickó miatt és kikötnek a mindig napos (nem viccelek, sosem megy le a nap) Sunset Valley nevezetű kisvárosban. Mit ad Isten, a község lakói, akik ekkor már pontosan 100-an vannak, egytől egyig élőhalottak. Enyhén kellemetlen. Főleg ha azt is megemlítem, hogy a kísértetvárost nem lehet elhagyni, mert akármerre mész, mindig ugyanoda lyukadsz ki.
A főszereplők hamar összetűzésbe kerülnek a zombikkal és a fő fő gonosszal, Véres Billel. Harcolnak, lövöldöznek, fogyatékoskodnak. Van aki túléli, van aki nem. A többit el tudjátok képzelni.
Nem is szaporítom tovább a szót erre a filmre, mert nem ér annyit.
Egy jó tanács a végére: ne nézzétek meg!
Új hozzászólás beküldése