Elérkeztünk a Fűrész (Saw) „sorozat” utolsó felvonásához. A készítők úgy gondolták, hogy ebből a horrorból 7 epizód untig elég volt és hiába hozott elfogadható bevételt a 3D-ben élvezhető folytatás, úgy döntöttek, hogy jövő novemberben nem kapunk újabb történetet. Aki olvasta a hatodik rész kritikáját, tudja, hogy egyáltalán nem vagyok elragadtatva attól, hogy mivé lett ez a kiváló horror. A végső fejezet sem váltotta meg a világot, a vége pedig maga a történelmi mélypont. Kár érte.

Tovább...

Emlékszem mennyire tetszett az első Fűrész film. Egy tökéletesen megalkotott horror, amely képes volt átlépni a műfaj gyengeségeit és újra a mozikba csalogatott sok ezer embert, akik elsöprő többsége elégedetten hagyta el a termeket. A film rögtön folytatásért kiáltott, amire nem is kellett olyan sokat várni. Ezt követően futószalagon jöttek a részek, míg végül elérkeztünk az út végéig.

Sajnos vagy nem sajnos a mai világban a filmkészítés hatalmas profittal bíró üzletág, amelynek lényege, hogy ha már megvannak a jogok és van kereslet a folytatásokra, akkor kötelezően el kell készíteni azokat még akkor is, ha ezzel aláássák azt, amit a kezdetekkor felépítettek.

Bizony, ez történt itt is. Mondhatnám néző szemmel, hogy teljesen felesleges volt elkészíteni a rosszabbnál rosszabb folytatásokat, miközben a készítők jól megtömték a zsebeiket. Gyakorlatilag a rajongókon kívül mindenki jól járt.

Az utolsó fejezet elmenne egy közepesen gyenge horror filmnek, de mivel egy nagy sikerű sorozat befejezéséről van szó, úgy is kell értékelni. A legnagyobb baj, hogy nem kaptunk semmi újat. A csontról teljes mértékben lerágott húst, ahol az írók saját magukat ismétlik. Eltűnt a hangulat, alábbhagyott a lelkesedés és egy szinte értékelhetetlen alkotás született meg.

Ugye a Fűrész mozik legnagyobb erőssége a végjátékra megkomponált fordulat, amely az első két filmben ütött is rendesen. Itt azonban óriási csalódás következett. A végkifejlet a legostobább jelenetsor, amit eddig valaha láttam ebben a szériában. Mindent alárendeltek a meglepetésnek, annak, hogy lenyűgözzék a nézőt azzal, amire egész biztos nem számít. Aki annak idején ámulattal nézte az első részt, most biztosan leszegett fejjel lépett ki a moziból.

Maga a történet nem lett volna rossz, ha nem a 3D élményre ment volna ki minden. Kétségtelen, hogy hagyományos módon is élvezető a film, de mégis a 3D miatt tehetett szert extra nyereségre. Kár, hogy nagyon elkorcsosult az alkotás és átment a közkedvelt ostoba horror kategóriába. A csapdák, a vér és a véget nem érő sikítások vették az át az irányítást, egyértelműen pokolba taszítva mindent, amiért valaha szerettük a korai epizódokat.

Nem az a baj, hogy hét rész alatt nem tudtak nagyon újat mutatni az alkotók, sokkal felháborítóbb, hogy egy az egyben ugyanaz történt, mint az előző és azt megelőző részekben. Szinte tökéletesen azt kaptuk, amit már számtalanszor megtapasztalhattunk és ezt a legnehezebb elviselni. Ne nézzék már ennyire hülyének az embert!

Összességében egy méltánytalan befejezése egy remek első és második részt produkáló klasszikussá vált horrornak. Az ötlettelenség és a hatásvadászat jellemzi a legjobban, hogy mire is számíthatunk itt.