Folyatván a texasi kisváros életéről szóló sorozat véleményezését, eljutottunk a harmadik évadhoz, ami stílusában, minőségében az előzőeket idézi.
Ám akadnak változások, az eddigiekhez képest.
Peter Berg és társai nem fogynak ki az ötletekből, de nekik szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy bizonyos szereplőktől el kell búcsúzni.
Az életszerűség érdekében kellemetlen döntéseket is meg kell hozni.

Lássuk akkor…

Az évad egy hosszabb összefoglalóval kezd, amiben visszaemlékezhetünk az előző két évad lényegesebb momentumaira. A folytatásban rögtön ki is derül, hogy itt bizony történt némi ugrás az időben.
Az eddigiekhez képest nem ott vették fel a fonalat, ahol abbahagyták, hanem előretekerték egy kicsit a történetet. Ez a kihagyás egyrészről zavaró, mert a néző lemaradt számtalan dologról, másrészről pedig remek, mert felkelti az érdeklődést. Egy harmadik nézőpontból pedig valószínűleg szükségszerűség volt, mivel az évad ismét megcsappant további két résszel. A péntek esti fények mostantól csak tizenháromszor gyulladnak ki egy szezonon belül. A negyedik évad is ennyi részből áll.
Erik Taylor sajtótájékoztatót tart, amit rövid bevágásokkal tesznek érdekessé. Személy szerint, nekem ez nagyon tetszett, mert felfedett pár fehér foltot a történtek terén, és nem nélkülözte a humort sem.
Megtudhatjuk, hogy a szezon végén, a rájátszásban Smash térde megsérült, aminek köszönhetően a csapat is befejezte a szezont.
Az új idényt tehát nem a legjobb esélyekkel kezdik, ingatag Taylor helyzete, mivel nem úgy alakulnak a meccsek, ahogy tervezték. Ezt az egyébként is nehéz helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az új, tehetséges és fiatal irányító sztár J. D. McCoy jelenléte is zavarja Saracent, aki a helyét félti a remek kezű újonctól.
Ha ez még nem lenne elég, akkor még a nyakukba kapják a szelíd erőszak fegyverét előszeretettel használó, nyomulós McCoy családot is, akik az évad során egyre hangsúlyosabbá válnak.
A felesége, Tami pedig a suli igazgatója lesz, mely státus, az évad során, kemény megpróbáltatások elé állítja az asszonyt. Meg kell küzdenie a futball orientált közösséggel és érvényt kell szereznie az iskola és a tanítás melletti, logikus érveinek.

Két karakter van, aki az évad során utoljára tűnik fel a sorozatban. Legalábbis egyelőre.
Az egyik, a már említett Smash, aki mint tudjuk végzős volt tavaly, de a sérülése miatt ugrott az ösztöndíja és az álmai is atomjaira hullottak szét. Taylor segít neki ismét formába jönnie, majd egy sikeres próbajáték után a néger srác végleg kiíródik a sorozatból.
A másik ilyen karakter Jason Street, aki csak az ötödik epizódban jelenik meg először. Ő róla tudjuk, hogy tolószékbe kényszerült, de folyamatosan és tudatosan építi fel az új életét, melyben barátai segítik.
Jason karaktere nagyon rokonszenves, hiszen egy pillanatra sem adja fel és mindent megtesz, hogy élhetővé és örömteljessé tehesse az életét. Sikerül neki túllépnie a járás elvesztésének fájdalmán.
Ennek fő oka, hogy az előző évadban megismert pincérlánnyal, Erin-nel közös gyermekük született.
A véletlenül becsúszott gyereket Street isteni csodának tekinti és talán nem is áll ez messze a valóságtól, hiszen az egykori irányítónak elég minimális volt az esélye arra, hogy valaha gyereket nemzzen. 
Ő belekezd egy kétséges ingatlan projektbe, majd a hirtelen alapított családjáért küzdve állást szerez New Yersey-ben, mint sportügynök. Innentől kezdve őt sem látjuk többé.

Landry és Tyra kapcsolata úgy kezdődik, hogy nincsenek együtt, aztán végigküszködik az évadot, miközben mindkettőjük próbálkozik másokkal betölteni a másik hiánya által keletkezett űrt.
De nem tudnak meglenni egymás nélkül!
Emellett Tyra a főiskolái felvételéért aggódik, nagy energiákat mozgósít, hogy bekerülhessen egy felsőfokú intézménybe. Természetesen nem megy ez olyan könnyen neki.
Ám a főiskolás gondok nem csak őt nem kímélik. Sok szereplő kínlódik hasonlóan.
Például Lyla, akinek veszélybe kerül a továbbtanulása, de végre valahára összejött Tim Riggins-szel és a kapcsolatuknak köszönhetően Tim is bekerül egy főiskolába.
Éppen ideje volt, hogy valami változás legyen Riggins téren, mert az ő karaktere semmit sem változik az évadok során. Ugyan az az egyszerű, vidéki szépfiú marad, aki hibát hibára halmoz, és nem tud mit kezdeni önmagával. Ebben az évadban látható már némi pozitív személyiségfejlődés.
A másik Riggins, Billy is jobban előtérbe kerül, hiszen az évad végére összeköti az életét Tyra nővérével, a sztriptíz táncos Mindy-vel.
Az előző évad során a sorozat – egyik - álompárja, Julie és Matt, szakított, de ebben a szezonban ismét egymásra találnak. Éppen jókor, ugyanis Saracen élete kezd ismét darabokra hullani. A csapatból J. D. szépen lassan kiszorítja a posztjáról. Ám elkapóként még számításba veszik és a döntőig jutó csapatában ismét irányítóként bizonyíthat. A döntő maga is elképesztően drámai.

De hogy ne rohanjunk annyira előre… Matt továbbtanulása is veszélybe kerül, mert nem akarja magára hagyni a nagymamát. Egyébként a nagyi lényegesen több szöveget és szerepet kapott a harmadik évadban. Eddig is mindig a javára volt írható a sorozatnak, hogy mindig hoznak be új szereplőket. Most sem volt ez másként, mert többek között, Matt édesanyja is belép a fia életébe, ami eleinte rengeteg feszültség forrása lesz, de szép lassan mindenki megbékél a rossz emlékű anya jelenlétével.
Aztán hip-hop 5 hónappal később járunk a történetben és a néző már megint csak kapkodhat, hogy mi történt és miről maradt le. Mindenki továbbtanul, nyári szünet van, Taylort kitúrták McCoy-ék az Párducoktól és az évad vége felé egyre gyakrabban és hangsúlyosabban emlegetett iskolafelosztásra is sor kerül. Ez megosztja mind Dillon lakóit, mind a csapatot. Taylor innentől kezdve a Kelet-dilloni Oroszlánok edzője és újra fel kell építenie egy csapatot. Meg kell küzdenie egy újjászerveződő iskola mindennapos problémáival.
Az évad azzal ér véget, hogy az egész várost megosztották ezzel az intézkedéssel.

Erre mondtam azt, hogy nem fogynak ki az ötletekből, mindig akad valami a tarsolyukban, amivel tovább csavarnak a karakterek életén.
Kaptunk ismét új szereplőket, Pl. McCoy-ék, Matt anyja, más karakterek meg előtérbe kerültek, mint ahogy Mindy és Billy. Régi, kedvelt szereplők pedig elhagyták a sorozatot.
Egyetlen dolgot nem tudtam megérteni. Az eddig oly következetes készítők hová tűntették el Santiago-t.
A srác a második évadban elég lényeges volt, aztán a harmadikban meg csak úgy eltűnik, de nyom nélkül. Buddy lakásában sem látható, se a pályán, se máshol. Mintha nem is létezett volna.
Ezektől eltekintve a sorozat halad tovább a maga vágta ösvényen, továbbra is jó szórakozás, pár apróságtól eltekintve. Ám mindez csak bevezeti a negyedik évadot, amivel majd hamarosan jelentkezem, és ami egészen új irányt szab a sorozatnak.

Mivel a 3. évad már nem szinkronos, szeretném megköszönni az alábbi személyek munkáját a feliratok terén: Julcsika, Jagerkris, asdf, Thingol és cycca.