Mindig örömmel tölti el az ember szívét, ha valami hazairól írhat. Azt hiszem nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy nem mi készítjük a legszuperebb filmeket a világon. Az ismeretterjesztő kategória kicsit más, mivel alacsonyabb költségvetésből, némi kreativitással nagyon igényes és szórakoztató valamit lehet összehozni.

Nincs ez másképp a Magyarország története című dokumentum sorozattal, amelyet az M1-en láthattak a nézők az elmúlt időszakban. A széria 38 részben összegzi mit lehet tudni kis hazánkról. Ne várjunk korhű csatajeleneteket vagy monumentális ábrázolást. Nem a külsőségekre helyezték a hangsúlyt az alkotók, hanem az információ átadására.

Aki szereti a történelmet, kifejezetten szórakoztató ez a sorozat, mivel rengeteget megtudhatunk erről az apró pici országról és sokszínű múltjáról. Nagy György a közvetítő, ő adja tovább mindazokat a tudáscseppeket, amelyeket buzgó történészeink kiderítettek. Egy-egy epizódban mindig sok-sok apróság kerül elő, például szavak és kifejezések eredetének lekövetése, megmagyarázása. Ezen kívül a tévesen fennmaradt legendákról, mondákról is lerántják a leplet, ezzel átadva a történelem valódi morzsáit.

Sok hasznosat megtudhatunk Magyarországról, a hagyományokról, letűnt korokról, legendává lett királyokról, stb. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szeretne tájékozottabb lenni ilyen téren.

Noha odavagyok az ilyen témájú műsorokért, a Zone Club új sorozatát nem ajánlom senkinek, mert borzasztóan szánalmas. Sokat elmond, hogy ez a kanadai produkció mindössze 13 epizódot élt meg, és egyetlen értékelhető képet sem lehet fellelni róla az interneten.

A Zone Club-on látható, általában éjfél után. A magyar címe: Szelleműző nők.

Minden rész azzal kezdődik, hogy bemutatnak nekünk egy szellemjárta házat, kastélyt, múzeumot, stb. Ezt követően a 4 nőből álló „szakértő” csapat akcióba lendül és éjszaka átvizsgálják a helyet, hogy bizonyítékokat találjanak a paranormális jelenségekről.

Már önmagában elgondolkodtató az is, hogy a csapat tagja egy kerámiából készült kerti törpe, akit Gnomie-nak hívnak és állítólag a csúcsos sapkájában van az ereje. Komoly, mi?

Eddig két epizódot volt szerencsém látni, amelyek elég kiábrándítóak lettek. A tapasztalt szelleműzők rémüldöznek, visítanak és minden falevelet megdönthetetlen bizonyítékként mutatnak be.

Az egyik epizód annyira röhejes volt, hogy mikor a csajok megérkeztek, abban a pillanatban ömleni kezdtek az ártó, gonosz szellemek, amiket persze csak ők láttak és még egymástól is halálra rémültek. Általában a szimatolásnak az a vége, hogy „Jajj, csajok én ezt már nem bírom tovább, menjünk innen!”

A nagyszerű technikai vívmányaik kimerülnek egy elemlámpában és egy fényképezőben. Egyszerűen leírhatatlan, amit ezek a nőszemélyek művelnek a kamerák előtt. A legrosszabb pedig az, hogy mindegyikőjük teljesen elhiszi azokat a zagyvaságokat, amiket összehordanak. Azt sose felejtsük el, hogy ezek a műsorok is, a nézettséget tartják mindennél fontosabbnak, ezért a sztorik kiszínezése elengedhetetlen, hogy eladható legyen. De könyörgök, ne így csinálják már!

Annyira negatív képet festenek és nevetségessé teszik ezt a remek témát, amely szinte mindenkit érdekel és érint.

Aki szeretne egy jót mosolyogni, kapcsoljon a Zone Club-ra!

Zárásként jelentkezek a Tiszta Szívvel Foci jelenleg utolsó évadjával, (az ötödikkel vége a sorozatnak és majd csak októberben kezdődik) amiben ismételten nagyot dobnak a készítők. Talán az eddigi legnagyobbat!
Az évadok eddig sem voltak mentesek a drámától és a feszültségtől, de ez minden eddigit felülmúl. Számtalan új szereplő, vadonatúj személyiségek, kiélezett helyzetek, tovább nehezülő nehézségek. Az eddig megismert és kedvelt karakterek vagy eltűnnek teljesen, vagy jelenlétük ritkásabb lesz, átveszi helyüket a sok új ember és sors.

„Never out of the fight!”

A péntek esti fények ismét kigyúltak és itt van a következő évad értékelése, mely nem marad el az első színvonalától. Még mélyebbre vezet bennünket a kisváros, Dillon életébe. Az második szezon hét résszel lett megrövidítve, de azt kell mondjam 15 epizódban is gördülékeny és fordulatos maradt a történet. Berg munkája még mindig nem hagy maga után kívánnivalót.

„Texas forever!”