Az eddigi leggyengébb bemutatkozás volt az évad során, pedig eddig egy sem kápráztatott el az új sorozatok közül. Talán a Marvel S.H.I.E.L.D-es szériája volt hasonlóképpen csalódáskeltő a számomra.

A The Crazy Ones egy reklámcég mindennapjaiba enged betekintést, az első „napon”, vagy részben – ahogy tetszik – rögtön egy krízist kényszerülnek megoldani, hiszen a legnagyobb partnerüknek tesznek elhamarkodott ígéretet egy reklám elkészítésére. A rész arról szól, hogyan próbálnak elkeseredetten eleget tenni a mamutcég elvárásainak és megnyerni egy nagy énekes sztárt, Kelly Clarksont maguknak.
Williams az öregedő félben lévő szakember igyekszik megmenteni a céget és közben folyamatosan mentegetőzik a lánya előtt, akivel nem mindig egyeznek meg a módszereik és akadnak is félreértések, de mindez egy komédia keretein belül marad. Ám ez a komédia nem komikus.

Alig pár alkalommal mosolyodtam el és azt is csak akkor, amikor Williams elkezdte azt amihez annyira ért. A hülyüléshez.
Amit abban a jelenetben csinált, amikor partnerével (James Wolk) igyekeztek egy rögtönzött dalocskával magukhoz édesgetni Clarksont. Karrierje során számtalanszor vállalt hasonló jeleneteket, amiben meg tudta mutatni komikus énjét. Ezeken kívül azonban nem sok tréfát tuszkoltak ebbe a húsz percbe. Vagy az írók nem tréfarépák, vagy azt hiszik, amit csinálnak az humoros.

A pilot be tudta mutatni a sorozat koncepcióját, de nekem ez nagyon kevésnek bizonyult.
Ha sitcom sikeres akar lenni, akkor nem elég neveket szerezni, egy jobb alapvetéssel. Ahhoz humor is kell. Érzésem szerint Robin Williams nagyon élné ezt a sorozatot, nagy siker lehetne, ha nem lenne ennyire komoly a hangvétel és lennének benne poénok.
Azok nélkül nem is tudom mi a fenét képzeltek. Nekem ennyi elég is volt. Az én időm ehhez túl drága.