Nos, a film nem tud sokat felmutatni és ezt a keveset is elég unalmasan prezentálja. Az ebből készített sorozat nagyságrendekkel élvezhetőbb munka. Gyakorlatilag mindössze két dolog közös a bennük:
Az egyik, hogy a holtak feltámadnak, a másik pedig Frédéric Pierrot.
A színész nem ugyanazt a karaktert alakítja, ahogy a két történet sem fedi egymást, csupán nagyvonalakban.

Egy francia városban egyszer csak régen meghalt emberek tűnnek fel. Élőhalottként viselkednek, – de nem zombik – idejük javarészét sétálgatással és vegetálással töltik, bár szellemi képességeiknek teljes birtokában vannak. A hirtelen megnövekedett népesség problémáját a városvezetés igyekszik megoldani. Feltérképezik a helyzetet, számba veszik a visszatérteket. Kik ők és kikhez tartoznak, mit lehet velük kezdeni. Vizsgálják a miérteket is, – a sorozattal ellentétben – hogy miért tértek vissza és hogy miért éppen ők. Megy a találgatás, de semmi érdemlegesre nem jutunk.
Igyekeznek a visszaintegrálásukkal, a társadalomba, családba való visszaillesztésükkel, de a feltámadott emberek furán viselkednek. Mint akik még mindig holtak lennének, akik egy másik világban élnek.
Főleg bolyongással töltik az időt, melyről kiderül, hogy meghatározott útvonalakon teszik, leginkább este.
Majd észrevehetően szerveződni is elkezdenek, ami megijeszti az „élőket”.
Állapotuk ellenére elég energikusak, még ha tompán is viselkednek.

A film leginkább a társadalmi kérdésekkel és a családi drámákkal foglalkozik, de ezt elég érdektelenül, hatástalanul teszi. A misztikusabb vonalat nagymértékben elhanyagolták. Valószínűleg azért, mert azokra a lelki rezonanciákra kívántak nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy milyen hatással lehet egy szerettünk visszatérése.  Ám ez elég felületesre és unalmasra sikerült.
Hamar megvilágosodunk, hogy a visszatértek nem ugyanazok az emberek, nem ugyanúgy reagálnak és a végére az is megvilágosodik, hogy mindez nem számít, mert a befejezéssel jól arcul csapják a nézőt.
Oly módon, hogy meg kell kérdeznünk, hogy ennek az egésznek mi értelme volt?
Hacsak az nem, hogy végignézzünk egy érdekesen induló sztorit, amit aztán sikerült unalmassá és érdektelenné alacsonyítani, hogy hasonlóan csalódást keltő véggel le is zárjuk.
A kihagyott ziccerek száma számtalan, az egyébként különös történetből fokozatosan kiölnek mindent, amitől érdeklődésre tarthatna számot. Ez tömény szenvedéshez vezet.
Érthetetlen az egész, hogy mi céllal készült ez a borzalom.
Ha egyszer valami hasonlót szeretnénk, akkor inkább nézzük meg a Les Revenants című sorozatot, ami 8 részben sokkal érdekesebben – bár szintén elég különös módon – foglalkozik a témával.
Azt bátran merem ajánlani, ezt meg inkább felejtsük is el.