St. Marina szigetén a dolgok nem ülepedtek le, a korábban történtek még frissek és az új, feszült helyzet alapjait szilárdan megvetették. A körülmények újak és szokatlanok, mindenki másképpen kezeli.
A tengerészgyalogosok kiépítették az életüket a szigeten és egyelőre a helyi lakosok elégedetlensége nem mutatkozott meg. Azonban a külső fenyegetések száma megnövekedett.
Azon túl, hogy saját hazájukkal szemben állnak, mások is bejelentkeztek és akkor hol van még Pakisztán válasza az agresszióra. Globális kérdések tekintetében még csendes tenger.
Az USA azonban megtette az első lépéseket és megpróbálkoztak a probléma kezelésével.
Nagy távolságból ugyan, de igyekeznek hatást gyakorolni a legénységre, főleg a parancsnokhelyettesre. Feleségén keresztül próbálnak a férfi bőre alá férkőzni.
Amnesztiát is ígérnek nekik, ami a későbbiekben komoly gondokat okozhat, ha a legénység fülébe jut.

De hadi arzenáljukkal is folyamatos nyomás alatt tartják a szigetet és finom próbálkozásokkal feszegetik a határokat, amikre Chaplin kapitány ellentmondást nem tűrő, kemény válaszokat ad.
Jól tudja, hogy nem mutathat gyengeséget, mert azonnal lecsapnak rájuk, el kell hitetnie az „ellenségeivel”, hogy nem ismer határt, hogy tartja magát a szavához és a legkisebb határsértést is kőkeményen megtorolja.
Ezt az irdatlan feszültséget nem könnyű elviselni, (pláne, ha a magánéleti gondokat is figyelembe vesszük, amikre most fény derült) de a legénység soraiban felhorgadó elégedetlenséggel is kezdenie kell valamit. Hasonló keménységgel kell lereagálnia a belső eseményeket, mint a külsőket, hiszen ha elvész a kontroll, annak beláthatatlan következményei lesznek. Ennek már mutatkoznak jelei és nyilvánvaló, hogy a széria e témában hoz még újabb hajtásokat.
Szökések, parancsmegtagadások és uszítások – főleg Robet Patrick fedélzetmestere ebben a főkolompos.

Chaplin és Kendal parancsnokhelyettes magánügyei mellett, Daisy Betts figurájának is továbbgyűrűzik a tekintélyével kapcsolatos problémahalmaz. A fő problémát azonban az jelenti, hogy ellenséges kommandósok kerülnek a szigetre, akik azért érkeztek, hogy végezzenek velük.
Ám megtudhatjuk, hogy nem Amerika az egyetlen, aki beszáll a konfliktusba és érdeklődik a kialakult helyzetből adódó lehetséges előnyök után.
Ennek oka pedig a tengeralattjáró fedélzetén lévő prototípus, a Perzeusz, ami lényegében egy új típusú álcatechnika. Ezzel becsempésztek némi újdonságot a szériába, ami megint csak egy újabb felület a feszültség növelésére, illetve újabb részlettel gazdagítja az egyébként is szerteágazó lehetőségeket.

A Last resort jó úton halad, még csak az elején járunk és a lehetőségek elképesztő magaslatokba emelhetik. Minden azon múlik, hogy fogják össze a szálakat a készítők, mit tudnak mindebből kihozni.