Arrow 1x06 – Legacies

Kissé lemaradtam, de végre jutott időm megnézni az epizódot, ami igazából az első igazán „lazább” rész volt. Egy kicsit visszavettek az iramból, gyengébb volt a két héttel ezelőtti produkció. Ennek hátterében az állt, hogy inkább a főhős lelki folyamatainak mélyebb megismerését tűzték ki célul.
Ez pedig nem volt annyira izgalmas, de ha őszinték vagyunk, a hatása is elmaradt.
Voltak már eddig is drámaibb epizódok ennél.


Ahogy azt kis bevezetőmben említettem, most inkább Oliver lelkivilágával foglalkoztak, illetve, hogy mit tesz vele a küldetéstudata.
Hogy mennyiben igazságtétel az apjának tett ígérete és mennyiben bosszúállás. Önjelölt igazságosztóként nem hős vált belőle, hanem egy gép, aki végigszalad a listán, amit az apja hagyott hátra, melyben felsorolta azoknak a nevét, akiket Central City tönkretételéért felelőssé tesz. Oliver megszállott lett és szem elől tévesztette a célt, amit az apja neki szánt, megtagadta a lehetőséget a jóvátételre, amit az apja az élete árán biztosított számára.
Erre a társául szegődött Diggle ébresztette rá, érzésem szerint nem teljesen, de tény, hogy a csuklyás íjász, immár a közönséges bűnözőkkel is felvette a harcot. A Zöld Íjász mostantól nem csak a fehér galléros rosszfiúkat veszi kezelésbe, hanem az utcát is szemmel tartja.
Ezúttal egy bankrabló banda nyomába ered, akiknek azonban mégis csak van valamennyi közük az apjához és a múltbéli bűneihez.

Oliver gyakori visszaemlékezéseiben találkozunk ismét az apával, aki megrója fiát és ezzel jobban megalapozzák a főszereplő motivációit.
Tanúi lehettünk, ahogy hősünk fogadalmat tesz, amiben megfogadja, hogy az apja emlékének tisztelegve kipucolja a városból a mocskot és megpróbálja helyrehozni, amit az apja és társai tönkretettek.
Javarészt erről volt szó ebben a felvonásban.

Meg persze egy másik elhanyagoltabb szálat is újra elővettek, ez pedig a család. A hatodik rész egy kicsit családi csomagként hatott, hiszen előtérbe került az Oliver és az anyja közti feszültség. Anya kifogásolja, hogy még mindig olyan, mintha a fia továbbra is a szigeten lenne, hiszen alig tölt némi időt a családjával, titkolózik, és időnként eltűnik. Nem lehet számítani a jelenlétére, eltűnik és feltűnik, mi több szellemként jár a családtagjai körül. Mint aki fejben máshol jár.
Ami mint tudjuk, így is van, de ez a család számára még titok és ez komoly nyomást helyezhet még a jövőben Oliverre.

Emellett egy szerelmi négyszög is kialakulóban van, illetve már kialakult. Oliverről már tudjuk, hogy annak ellenére, hogy újdonsült hadjáratán kívül semmi sem érdekli, azért Laurel még mindig fontos a számára.
Még akkor is, ha megegyeztek, hogy nem lehet köztük semmi.
Ellenben Oliver legjobb barátja, Tommy (Colin Donnell) is táplál a lány iránt gyengéd érzelmeket és azokat a lány szinte már viszonozza. De hogy bonyolultabb legyen a képlet, beszáll negyediknek a Queen família legifjabb sarja, Thea is.

Ez az epizód ilyen családias volt, visszafogottan drámai (bár valószínűleg keménynek szánták) és lelkizős. Talán ezért is tetszett kevésbé. Ez a próbálkozás valahogy nem volt túl sikeres.
Nem baj, lesz ez még jobb is.

0

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről