Ízek,imák, szerelmek. Ahogy a cím is mutatja, ennek a filmnek a középpontjában az ételek, a spiritualitás és még egy kis szerelem is szerepet kap. A film, valamint az azonos című könyvváltozat is igaz történeten alapul. Az írónő, Elizabeth Gilbert a saját történetét meséli el nekünk. Egy év kulináris és spirituális utazás Itáliában, Indiában és Indonéziában, amely segít kilábalni a depressziójából. Röviden erről szól a film, ám még mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, szeretném elmondani, hogy rám milyen hatással volt a film.

Az első, talán fél órában egy kicsit megijedtem, mert elég nehezen indult el a film, néhány oldalt olvastam a könyvből, és a filmben kicsit máshova tették a hangsúlyokat. De a nehéz kezdés után egy meglehetősen élvezetes folytatást kaptunk. Persze nem érdemes éhesen menni a moziba, mert telis tele van ízletes ételekkel, ami persze nem túl meglepő azok után, hogy kiderült, saját étel-felelőse volt a stábnak. El tudjátok képzelni? Egy ember, akinek csak az a munkája, hogy a filmben megjelenő ételek jól nézzenek ki…

Tovább…

Liz Gilbert minden tekintetben világutazó. Cikkeket ír a tapasztalatairól, miközben idegen országokat keres fel, ételeket kóstol, guruktól kér tanácsot. Az élete tökéletes, hiszen elismert író, van egy gazdag, szerető férje, saját házuk. Ám neki ez úgy tűnik nem egészen kielégítő. Boldogtalan a házasságában, úgy érzi magát, mint egy ketrecbe zárt állat. Esténkét a fürdőszobában sír, ám nincs elég ereje kilépni a házasságból. Azonban egy guru ad neki egy tanácsot, amely elindítja Lizt az úton. Elhagyja a férjét, elkezd olaszul tanulni, és megismerkedik egy nála jóval fiatalabb színésszel. Liz úgy érzi, hogy végre boldog, és helyreállt az egyensúly az életében. Ám ez az idilli állapot nem tart túl sokáig. Rájön, hogy valami radikális változásra van szüksége. Eltervezi, hogy egy év alatt ellátogat Olaszországba, Indiába és Balira.

Olaszországban megismerkedik egy fiatal svéd lánnyal, aki segít neki beletanulni az „olasz-létbe”. Egy kisebb társaság alakul ki Liz körül, akik segítenek neki elsajátítani minden csínját-bínját az olasz nyelvnek, megtanítják neki, hogy hogyan lazuljon el, és élvezze a körülötte lévő világot. Rengeteg olasz étel-specialitást ismer meg és fogyaszt büntetlenül. Ám a 4 hónap hamar eltelik, és egy hálaadásnapi pulykával köszön el.

A következő állomás India, ahol egy úgynevezett asramot keres fel. Ez egy egészen zárt kis vallási közösség, ahol a tagok mindféle meditációs gyakorlattal, és természetesen közösségi munkával próbálnak egyensúlyt teremteni az életükben. Liznek eleinte nehezen megy a beilleszkedés, és nem igazán érez rá a meditáció lényegére sem. Megismerkedik egy texasi férfival, Richarddal, akit eleinte Liz nem igazán kedvel. Egy kicsit idegesítónek tartja, hogy mindig beléköt valami miatt. Ám ahogy telik az idő, egyre közelebb kerülnek egymáshoz – lelkileg. Richard elmeséli, hogy miért került ide, és hogy hogyan bocsátott meg önmagának. Ennek hatására Liz szép lassan kezd megbocsátani magának az elrontott házassága miatt, valamint a Daviddel (színész) való kapcsolatát is újraértelmezi.

A következő és egyben utolsó úti cél Bali, ahova már visszatérő vendégként érkezik. Egy helyi guru, név szerint Ketut egy évvel ezelőtt megjósolta neki, hogy lesz két házassága, egy rövid és egy hosszú. Valamint azt is, hogy el fog veszteni mindent, de idővel mindent újrateremt. Akkor Liz nem igazán tudott ezzel a jóslattal mit kezedni, hiszen úgy érezte, hogy házassága boldog, mindene megvan. De így utólag belátta, hogy a Gurunak igaza volt. Ezért visszatér hozzá, hogy tanuljon tőle, és kiélvezze a gyönyörű vidéket. Szinte rögtön a megérkezése után, egy véletlen baleset folytán, megsimerkedik Felipével, aki már-már idegesítően segítőkész, és szinte mindenhol felbukkan. Eleinte csak messziről kezdik el kerülgetni egymást, ám szép lassan egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz. Mindketten elváltak, ám mindketten félnek újra szeretni és megnyílni egymásnak. De a szenvedély legyőzi a félelmet, és mindketten fejest ugranak ebbe a kapcsolatba. Liznek természetesen van néhány félelme, és amiatt egy kicsit visszakozik a kapcsolattól, amikor kezd komollyá fordulni, de végül rájön, hogy a szerelemben el lehet veszíteni az egyensúlyt, és nem fontos, hogy mindig pontosan egyensúlyban legyenek a dolgok, hiszen csak így lehet boldog.

Engem nagyon lenyűgözött a film, természetesen egyből eldöntöttem, hogy majd egyszer én is így fogok utazgatni, hiszen annyi gyönyörű hely van a világon, amit csak képekről, vagy esetleg még arról sem ismerhetünk. Julia Roberts színészi alakítása nagyon intenzív és hiteles volt, semmi erőltetettség nem volt érezhető a filmben. Rengeteg rossz kritikát olvastam a filmmel kapcsolatban, ám én nem értek velük egyet, lehet, hogy ez azért van, mert még nem olvastam a könyvet, de sok éves tapasztalatom azt mutatja, hogy könyvet ne olvassunk a film előtt, mert az csak csalódás lesz. Én ehhez tartom magam, így mindkét alkalommal élvezni tudom az alkotást.

Érdemes néhány szót ejteni a szokványostól egy kicsit eltérő kameraállásokról, amik még különlegesebbé tették a filmet. A hitelességhez pedig az eredeti helyszíneken forgatott jelenetek adják a garanciát. A karakterek is nagyon szépen és alaposan ki vannak dolgozva, rengeteg egy-két mondatos mellékszereplő ad új színt a történetnek. A legtöbbjük beszólásain jót nevetünk, ám van, aki egy életre elegendő jó tanáccsal lát el. Szerintem ebben rejlik a film szépsége.