Nem nem nem és nem!
Nem tetszett, nem volt jó. Olyan volt ez a rész, mintha az 5. évadból néztem volna egyet. Illetve bocsánat. Mintha bármelyik évadból néztem volna. Ugyanaz minden. Egyszerűen semmi sem változik, semmi sem történik már több, mint 5 éve.

Olyan kíváncsi lennék, hogy hogyan készülnek a Doktor House epizódok. Elképzelem, hogy ülnek az írók egy kerek asztalnál, senki se szól a másikhoz, csak törik a kobakjukat, hogy egyedit, meghökkentőt alkossanak. Majd az egyik megszólal, hogy legyen egy különös beteg, akinek senki se tudja, hogy mi a baja, kezeljék erre-arra, amikor jobban lenne akkor legyen rosszabbul, közben a háttérben bújjon meg valami személyzetet érintő történetszál, aztán a végén jöjjön rá House a gondra és mentse meg a beteg életét, akinek éppen akkor akarják mondjuk meglékelni a koponyáját. Az írók meg azt mondják, hogy hümm, ez egy kiváló ötlet, csináljuk meg, mert ilyen még úgysem volt. Na persze.

Ám ennél van egy pofátlanabb módszer is, amit úgy tűnik, hogy el is játszottak. Feláll az egyik okostóni, hogy csináljunk valami egyedit, valami meghökkentőt, valami nem vártat. Drámázzunk egyet, csaljunk könnyeket a nézők szemébe, csináljunk olyan változásokat, amelyek alapjában rengetik meg a sorozatot és megkavarják az állóvizet. És miután ezt megcsináltuk, a következő részben vonjunk vissza mindent.

Innentől csak a tovább mögött folytatom a mérgelődést...

Hát emberek, ez megint nagyon jó volt.
Le a kalappal! Azért imádom ezt a sorozatot, mert valahogy mindig tudja hozni a színvonalat. Igyekeznek kreatívak lenni, mindent kihozni az adott szituációból és persze mindezt átlagon aluli költségvetéssel.
A cím sokat sejtet, de akit érdekelnek a részletek, kukkantson a tovább mögé!

Tovább...

Általában kevés jó film készül könyv átiratból. De azért persze vannak kivételek is. Stephen King műveiből van néhány kiváló adaptáció. Így hirtelen a teljesség igénye nélkül kiemelném: Kedvencek Temetője, Sorvadj  el!, Titkos ablak, Carrie, Dolores, Ragyogás, Christine, Az, Tortúra, A remény rabjai stb.
Jelen esetben legelső könyvének (amelynek jegyzete majdnem King szemeteskosarában maradt) filmátiratát szeretném bemutatni. Volt erre több próbálkozás is, de véleményem szerint a 2002-es verzió magasan a legjobb.

A főszereplő Carrie White (Angela Bettis), aki egy különleges képességű, hányatott sorsú gimnazista lány . Édesanyja  nagy szigorban és vallási fanatizmussal neveli. A törékeny lányt ez teljesen felőrli. A bajt tetézi, hogy a suliban is folyamatosan szekálják. Carrie-ben nő a feszültség, és az elfojtások miatt egyre erősödik benne rejtett képessége, ami által pusztán összpontosítással képes bármit elmozdítani, összetörni vagy lángra lobbantani.
A történetben szerelmi szál is szövődik a lány és egyik osztálytársa (Chris) közt. A végzős bálra minden eddiginél kegyetlenebb tréfát eszelnek ki Carrie irigy osztálytársai. Pechére a lányt édesanyja nagy nehezen elengedi Chrissel.
A bálon egy ideig minden rendben van, de sajnos a tánc végén sikerül a lányok kitervelt kegyetlenkedése, és Carrie nyakába borul egy nagy vödör vér. A lány nem tud uralkodni rejtett képességein, és pokollá válik a bál …. bezáródnak az ajtók és az egész terem lángokba borul…
Kiváló történet, kivételes színészi teljesítmény Angela Bettistől, csak ajánlani tudom, egyik kedvenc King átiratom.

E film is régóta várja a megdicsőülést, vagyis a megírást és feltöltést.
Ez a pillanat most eljött! A Stephen King által megírt Titkos ablak, titkos kert adaptációja, mely 2004-ben került a mozikba. Johnny Depp színészi játékán állt vagy bukott minden.

Állt vagy bukott?

Kicsit háttérbe szorult ez a sorozat mostanában, talán azért, mert kissé régi. Vagy csak nem kaptak rá az emberek annyira, mint az várható lett volna. Régebben az RTL Klubon láthattuk Declan Dunn és barátai kalandjait. Amúgy 2 évadot élt meg.

Én is csak nem oly rég akadtam rá, még csak az első évad felénél tartok, de máris beleszerettem. Ez is a könnyedebb műfajú valamik közé tartozik. Tetszik, hogy nem próbálják ráerőltetni a saját nézetüket a tévénézőkre, sokszor 1-1 eset után nyitva hagyják a kaput, hogy mindenki eldönthesse saját magában, hogy mit hisz.

Jajj de buta vagyok, hogy még nem mondtam, hogy miről is szól az egész. Az Adrian Pasdar (Heroes – Nathan Petrelli) alakította Daclan egy antropológus, akit érdekelnek a természetfeletti jelenségek. Mindig össze is akad párral, de az esetek nagy többségében be tudják bizonyítani, hogy nem úgy van az, ahogy elsőre látszik. Sok mindent megtudnak magyarázni a fizika törvényeivel vagy egyszerű mérésekkel. A sorozat megoldásai néha elég tudományosak, mégsem érzi azt az ember, hogy mereven elzárkózna a természetfeletti létezésétől.

Mindezt elegendő humorral fűszerezik. Adrian Pasdar-t elsőre elég fura volt látni ilyen szerepben, mivel a Heroes-ban homlokegyenest ellentéte az itteni karakterének. Daclan néha ügyetlen, szétszórt, de ugyanakkor kedves, jószívű. Élőben tuti mindenki idegeire tudna menni, mert kicsit erőszakos (inkább tolakodó), de szerethető.

A széria állandó szereplője még Peggy, aki Declan barátja és segítsége szinte az összes esetnél. Néha olyan Mulder-Scully párosnak látszanak, hiszen mikor az egyikük azt gondolja, hogy na itt tényleg lehet valami furcsaság, akkor a másikuk racionális marad.

A harmadik személy Miranda, aki elég érdekes jellem. Kicsit fura, sötét, unott, de idővel megszokja az ember.

Akinek kedvet tudtam csinálni ehhez a sorozathoz, bátran szerezze be a részeket, mert megéri.

Bánom, hogy eddig nem került sor  a - szeptemberben 10. évadát megkezdő – Heti Hetes kedvcsinálójának megírására, pedig nem akármilyen műsorról van szó. Ki ne ismerné a „humor nagyágyúit”, akik már egy évtizede ültetnek le sok ezer embert a képernyők elé országszerte és határon túl.

Vannak akik szeretik, vannak akik gyűlölik ,de tény, hogy ilyen hosszú időt nem sok televíziós show képes megélni. Én személy szerint amikor csak tehetem, megnézem, mert valahogy mindig mosolyt tudnak csalni az ember arcára és jól esik kikapcsolódni egy hosszú nap után.

Itt meg is ragadom az alkalmat, hogy elmondjam, aki netán lemaradt az éppen aktuális epizódok valamelyikéről, nem kell csüggednie. Az RTL Klub ugyanis létrehozta a http://www.rtlmost.hu weboldalt, ahol elérhetőek egyes saját készítésű műsoraik. Teljes egész Heti Hetes részek is fellelhetők a lapon, sok-sok mással egyetemben.

Visszatérve a „Fantasztikus Hetesre”, elmondani is nehéz, hogy az évek folyamán hány ismerős arcot láthattunk vendégként. Vannak állandó szereplők, akik utánozhatatlan csapatnak bizonyultak. Akadnak olyanok is, akik régebben törzsvendégek voltak, mára azonban már nem láthatjuk őket a székekben. Emberek jönnek-mennek, az évek csak úgy repülnek, de egyvalami állandó: a következő hét ember mindig képes mosolyt csalni még a gyászhuszárok arcára is: Bajor Imre, Gálvölgyi János, Hernádi Judit, Jáksó László, Hajdú Steve, Hajós András, Farkasházy Tivadar.

Reméljük még sok évig láthatjuk őket az RTL Klub képernyőjén vasárnap késő este.

A már régóta dédelgetett produkció, Pókember egyik legnagyobb ellenségének, Venomnak, mozivásznon történő, önálló filmje megrekedt. Ismét.
A forgatókönyvre már van két verzió is, de még nem sikerült eldönteni, hogy melyik legyen. Reméljük lassan sikerül dűlőre jutni...

Olyan hírek terjengenek, hogy mozi verzió készülhet a hat kebelbarátról.Persze hallottunk már ilyen pletykákat a hosszú, 2004 óta tartó szünet alatt, de most a színészek rábólintottak a szerződésükre. E szerint a film 2011-re a mozikba kerülhet és újra láthatjuk Monicát, Chandlert, Joey-t, Phoebe-t, Rachelt és Ross-t. Állítólag a forgatókönyvet is az eredeti sorozat zseniális párosa írja, Martha Kauffman és David Crane.