Kicsit háttérbe szorult ez a sorozat mostanában, talán azért, mert kissé régi. Vagy csak nem kaptak rá az emberek annyira, mint az várható lett volna. Régebben az RTL Klubon láthattuk Declan Dunn és barátai kalandjait. Amúgy 2 évadot élt meg.

Én is csak nem oly rég akadtam rá, még csak az első évad felénél tartok, de máris beleszerettem. Ez is a könnyedebb műfajú valamik közé tartozik. Tetszik, hogy nem próbálják ráerőltetni a saját nézetüket a tévénézőkre, sokszor 1-1 eset után nyitva hagyják a kaput, hogy mindenki eldönthesse saját magában, hogy mit hisz.

Jajj de buta vagyok, hogy még nem mondtam, hogy miről is szól az egész. Az Adrian Pasdar (Heroes – Nathan Petrelli) alakította Daclan egy antropológus, akit érdekelnek a természetfeletti jelenségek. Mindig össze is akad párral, de az esetek nagy többségében be tudják bizonyítani, hogy nem úgy van az, ahogy elsőre látszik. Sok mindent megtudnak magyarázni a fizika törvényeivel vagy egyszerű mérésekkel. A sorozat megoldásai néha elég tudományosak, mégsem érzi azt az ember, hogy mereven elzárkózna a természetfeletti létezésétől.

Mindezt elegendő humorral fűszerezik. Adrian Pasdar-t elsőre elég fura volt látni ilyen szerepben, mivel a Heroes-ban homlokegyenest ellentéte az itteni karakterének. Daclan néha ügyetlen, szétszórt, de ugyanakkor kedves, jószívű. Élőben tuti mindenki idegeire tudna menni, mert kicsit erőszakos (inkább tolakodó), de szerethető.

A széria állandó szereplője még Peggy, aki Declan barátja és segítsége szinte az összes esetnél. Néha olyan Mulder-Scully párosnak látszanak, hiszen mikor az egyikük azt gondolja, hogy na itt tényleg lehet valami furcsaság, akkor a másikuk racionális marad.

A harmadik személy Miranda, aki elég érdekes jellem. Kicsit fura, sötét, unott, de idővel megszokja az ember.

Akinek kedvet tudtam csinálni ehhez a sorozathoz, bátran szerezze be a részeket, mert megéri.