A széria folytatja a kitaposott utat. Igyekszik minél nagyobb és részletesebb szeletét bemutatni ennek a világnak. Látszik, hogy az írók alaposan átgondolták, hogy mindig más eseményeket tárjanak elénk, hogy ne legyen unalmas a produktum. A Sleepy Hollow tartja is magát korrektül, a második évad zsebben, de én még mindig nem vagyok teljesen kibékülve a látottakkal.

Ahogy haladunk előre az őszben egyre több kedvenc sorozatunk tér vissza a képernyőre. A The Walking Dead nagyon hiányzott már a meglehetősen szürke pilotok után. Az előző évad végén a készítők úgy döntöttek, hogy a menekülés helyett az építkezést helyezik előtérbe. Az az érdekes, hogy mindez teljesen életszerű, de ugyanakkor elveszi a széria sötét, zárt, rémült hangulatát. Engem ez most kissé emlékeztetett egy másik sorozatra.

Az idei évad – mint minden évad – számos sitcomot hozott, amivel igyekezett jobb kedvre deríteni a nézőket. Egy párat meg is néztem, néhányat rövidebb távon követtem is. A The Crazy Ones című darabon kívül ez volt az egyetlen, ami már a pilottal képes volt elriasztani.

Van némi párhuzam az American Horror Story új évadának sztorija és a The Tomorrow People között. A The CW csatorna új üdvöskéje remekül beleillik a csatorna arculatába. Csinos fiatal főszereplők, különleges képességek, stb. A kérdés már csak az, hogy mi olyat tud nyújtani ez a sorozat, amit a többi hasonló témájú nem?

A nagyok közül ezt a sorozatot vártam a leginkább, hiszen a felülmúlhatatlan első évad után még azt is elbírta a sorozat, hogy egy lényegesen gyengébb második kövesse. A harmadik szezon eddig prímán alakul. Aki esetleg nem követi a szériát és úgy gondolja, hogy egy harmadik évados sorozatba már nem szeretne bekapcsolódni annak elárulom, hogy az American Horror Story minden szezonja kerek egész és teljesen különálló. Akit a boszorkányság kérdésköre foglalkoztat annak bátran merem ajánlani.

Kezd egyre kiismerhetőbb lenni a sorozat. Nekem leginkább azzal van bajom, hogy a dráma teljes hiányát vélem felfedezni. Annyira szappanbuborék, hogy még akkor se tudnék aggódni egy szereplőért, ha az három darabban feküdne az utca közepén. Ilyen esetekben egy lehetőségük van a készítőknek. Írnak nekünk egy olyan történetet, amely megfelel a Disney által beskatulyázott Marvel világnak, de közben eldobjuk az agyunkat. Nos, nem ez történt.

Megszavaztátok, hát itt van! Egyébként is komoly hiánypótlást jelent a film kritikájának jelenléte a lapon.
Eljutottunk odáig, hogy írtam pár sor Tarantino legújabb munkásságáról, amit anno rengetegen vártak – köztük én is – és azon kevesek (esetleg a többség tagja lennék?) közé tartozom, akiknek nem nyerte el a tetszését a mozi.
Legalább is maradéktalanul nem...

Az előző évad vége felé igen színvonalas részek váltották egymást. A szezonzáró még ezek közül is kiemelkedett, számomra hatalmas élményt nyújtva. Tűkön ülve vártam hát a folytatást, amely új alapokra helyezte a történetet, miközben rég nem látott arcokat hozott vissza. A kezdés nem lett kirobbanó, de számomra még így is a legjobb sorozatos élményt hozta ezen az őszön.