Lassan a Persons Unknown-t át lehetne nevezni Joe Show-ra, hiszen többet foglalkoznak vele, mint az összes többi karakterrel együtt véve. Ez felettébb sajnálatos, mivel mindenki másban is megvan a potenciál. Ettől eltekintve nem kaptunk rossz epizódot. Még a másik történetszál, a kinti világban játszódó is tetszett, pedig eddig elég lassacskán bontakozott ki.

Itt folytatom...

Lassan már a sorozat célegyenesébe érkezünk, nem csoda, ha a készítők megnyomják kicsit a végét. Bár itt még nem tartunk, de tisztán látszott, hogy a szálak kezdenek összeérni, minden értelmet nyer, kirajzolódik, hogy ki kivel van.

Joe barátunknak nem volt könnyű napja. Nem önszántából szívódott fel a fürdőszobából. Elvitték. Jobb belátásra akarták téríteni. Aki látta az előzetest, némileg csalódott lehet, hiszen az összevágott képek inkább sorolhatók a parasztvakítás kategóriába, mintsem hűen tükröznék a történéseket. Szóval hősünk ott feküdt egy fényes fehér teremben, leborotvált fejjel, az agya rákötve valami masinára. Az átprogramozás pedig kezdetét vette.

Eközben Mark és Kat keményen hajtottak, hogy kikérdezzék az egyetlen embert, aki meglógott a Program elől. Persze a meglógás elég merész kijelentés, hiszen nincs menekvés senkinek. Csak akit elengednek. Olyat meg nem szoktak. A személy egy Angela nevű, középkorú nő volt, akinek rossz szokása, hogy szereti széklettel dobálni az embereket. Nem szép dolog, de mit is várjunk egy elmegyógyintézet lakójától? Bár a megtört nő elég ügyesen tudja szétszakítani a kényszerzubbonyt, de ebbe ne menjünk bele.

Lényeg, hogy túl sok infót nem sikerült kihúzni belőle, de hőseink megtalálták Joe atya (!) „missing” feliratú fényképét a városkában. Így van, Joe barátunk előző életében pap volt.

Visszatérve a másik frontra, Joe minden erejével próbált ellenállni az átprogramozásnak. Érdekesség, hogy rövidke szerepre visszatért Tori, aki ezúttal nővérkét alakított. Nekem nem hiányzott túlságosan.

Szóval a megrendszabályozás vége az lett, hogy Joe bizonyult erősebbnek és elszabadult. Megmondom őszintén, hogy nem ezt vártam, de nem vagyok csalódott, hiszen ha sikerült volna a folyamat, akkor ott tartottunk volna, ahol elkezdtük. Így azonban az előrelépés, karakterfejlődés nem veszett oda.

Összességében a jobb részek közé tartozik a Saved alcímet viselő. Reméljük a sorozat végére tényleg felpörögnek az események.