A film láttán csak felsóhajtottam: „Mi lett veled Duncan?”
A nagysikerű Hold rendezője most több pénzt kapott, hogy forgasson, mi több a nevesebb Jake Gyllenhaalt is a stábhoz csapták, hogy a főszerepben ne akárkit láthassunk. Az előzetes alapján egy nem mindennapi, igazán izgalmas és elgondolkodtató, vérbeli sci-fi-t várhattak a nézők, én is azt vártam.
Részben ezt meg is kapjuk, másrészről pedig komoly csalódás a film.
Nézhetem, ahogy akarom, ez bizony elkapkodott és felületes.

Az idei nyár egyik legvártabb blockbustere volt ez a film, melyet nagy titkolózás övezett. J. J. Abrams nem hagyta, hogy túl sok minden kiszivárogjon új mozijával kapcsolatban. A hivatalos trailerig, csupán egy rövidke, ám annál furább és rejtélyesebb előzetes látott csak napvilágot, melyben egy vonatszerencsétlenséget nézhettünk meg, illetve az egyik szerelvényben dörömbölő „valamit”.
Mindez sokak érdeklődését felkeltette, science-fictionről  lévén szó.
Ennek ellenére Abrams valami egészen meglepővel – sokaknak talán csalódást keltővel – rukkolt ki.

Elismerem nem túl erős alkotásról van szó, amitől figyelemreméltóvá válik az a témája, amit feldolgoz. Még hozzá elég sajátos módon.
Vincenzo Natali harmadik önálló rendezése híven követi az eddigieket.
Megvalósításában érdekes, lényegesen elrugaszkodottabb, mint a Cypher volt, de megjelenik egy érdekes aspektus, ami az eddigi filmjeiben nem volt rajtakapható. Ez pedig a humor.
Natali alapvetően egy humoros közegbe helyezte a mondanivalóját, ami kétségkívül sajátos hangulatot teremt és döntően elősegíti az egyébként elég hétköznapi mozi jobb megítélését.

Idegen invázió a Vadnyugaton!!

Ezzel hirdette magát a mozi, mely ismét csak adaptáció, hiszen az alapötlet egy azonos című képregényből származik.
Ezen a vonalon, tegyük a szívünkre a kezünket:
Várható, hogy ebből bármi jó süljön ki? Földönkívüliek és cowboy-ok…
Az ötlet egyszerre érdekes és röhejes, egy rendes alkotásban még lehetne  tudományos-fantasztikus potenciál, de Hollywoodról lévén szó, nyilvánvaló, hogy erre nem lehet számolni.
De, hogy az egészből az égvilágon semmi se legyen az már elég szomorú...