sci-fi

Idegenek a pokolból (Alien Raiders)

4

Ez most egy történelmi pillanat! Mind a Sorozatportál, mind az én életemben:
Hiszen a most következő film – ugyan menthetetlenül ügyetlen és B-kategóriás – ám mégsem volt élvezhetetlen, nevetséges, vagy rossz.
Ahhoz képest, hogy milyen színvonalú alkotásról van szó, még egészen tűrhetően szórakoztam rajta. Mindenképpen kellemes csalódás volt, a második ligás filmek közül mindenképpen kiemelkedik.

Hunter Prey (2010)

5

Nem hinném, hogy sok embernek ugrana be bármi is Sandy Collora nevéről.
Ez elsősorban azért lehetséges, mivel a nevezett egy amatőr rendező, akinek ez az első önálló, egész estés alkotása.
Egy sci-fi történet, mely önmagában nem hordoz túlzottan sok eredetiséget, de ha valaki fogékony az apróságokra, finomságokra, akkor egy kellemes filmélményben lehet része. Mr. Collora ugyanis egy hangulatos mozit forgatott minimálbérből, de ötlettel és kreativitással.

Stephen King: Rémkoppantók (1993)

4

A nagy horror író regényeinek, novelláinak megfilmesítése nagy népszerűségnek örvend, főleg a TV filmek műfajában, ám sajnos azt is elmondhatjuk hogy abban a korban vették fel őket, amikor még nem állt a technika olyan színvonalon, hogy igazán hatásosan lehessen (pár kivételtől eltekintve) megjeleníteni King termékeny elméjének borzongató „gyermekeit”, ennek következményeként némelyik elég kacagtató mai szemmel és minőség terén sem teszi magasra a lécet. A mostani kritika tárgya is egy 93-as tévés produkció, ami bizony előidézi a King-moziknál megszokott és gyakori gondolatot:
A könyv valahogy eredményesebben mutatta be a történetet, lényegesen jobb és hatásosabb.

A Legsötétebb Óra (The Darkest Hour)

4

Készségesen elismerem, felkeltette a kíváncsiságomat az előzetes, de valamiért mégis halogattam a megtekintését. Rossz érzéseim voltak, sejtettem én, hogy túl sokat nem szabad várnom ettől, de azért reménykedtem benne, hogy valami tisztességesebb alkotásba futok bele.
Valamelyest így is lett, de Chris Gorak mozija, aki eddig csak az Otthon, biztonságbant rendezte, azért kihozott valamit egy bűn rossz forgatókönyvből. Ennek ellenére jól látható, hogy azért ő sem került túl magas polcra, már ami a direktorkodást illeti. Gyakorolni kell ezt még…

Bosszúállók – The Avengers

8

Azt hiszem jogos a kijelentés, miszerint ezt a filmet várták idén világszerte a legtöbben. A Marvel-mozik az utóbbi időben eléggé ellaposodtak és átvették a mainapság megszokott popcorn-stílt. Ellenben a Marvel most kézbe vette a dolgokat (és hősei megjelenését a vásznakon) és az univerzum legnagyobb és legkedveltebb hőscsapatát hozták össze a mozikba.
A Bosszú angyalai – honnan jött ez a Bosszúállók? – mindig, kivétel nélkül világméretű katasztrófákat hárítottak el, ami méltó a Marvel-világ leghatalmasabb hőseihez. A rendezésre és forgatókönyvírásra megnyert Joss Whedon egy hamisítatlan blockbuster filmet hozott össze, ami azonban roppant szórakoztató, és minden tekintetben az. Itt nem csak a látvány stimmel.
Itt minden rendben van.


Csatahajó (Battleship)

5

Többször Hollywood szemére vetettem már ötlettelenségét, fantáziátlanságát és nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki ezen a véleményen van. Az utóbbi időben gyártott filmekben még csak fellelni sem lehet az eredeti képzelet megnyilvánulásait. Nem véletlen a rengeteg könyv, játék és képregény adaptáció
– persze ennek főleg pénzügyi vonatkozásai vannak…
És íme, itt egy újabb remek példa a teljes ötlet-aszályra, ami az Álomgyárat sújtja, továbbá egy vadonatúj adaptáció módozat: A társasjáték átírat.
Igen, a Csatahajó ugyanis – a Hasbro támogatásával – a nálunk Torpedóként ismert társasjáték alapján készült. Valahogy szörnyű ebbe belegondolni…

John Carter 2012

4

Elszörnyedek, ha belegondolok, hogy 250 millió dollárból mi mindent lehetne csinálni, aminek egyrészt van értelme, másrészt maradandó, harmadrészt, hasznos. Ezt azért írom, mert ennyibe került összehozni a semmitmondó című John Cartert. És sajnos nem csak a cím semmitmondó…
Edgar Rice Burroughs A Mars hercegnője című kiemelkedő fantasy-sci-fi regényén alapulva egy tökéletesen sablonos, látványorientált, üres produkciót hoztak össze.

A Begyüjtő (Returner)

3

Én kedvelem az ázsiai filmek stílusát, valahogy annyira más világban élnek, hogy az már elbűvöli a más kultúrkörből származókat. Erre a mozira véletlenül figyeltem fel, megláttam az előzetest és csak néztem, hogy: Ez igen!
Ha a film fele olyan látványos és eseménydús, mint a trailer, akkor már megérte megnézni, s ha még egy épkézláb sztorit is összekapartak neki, akkor még igazán jó film is lehet.
Nyilvánvalóan nem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy egy mutatós pár perces bemutató átvert…


Idegen Arcok (Attack The Block)

4

Jó korán, még tavaly év elején kinéztem magamnak ezt a filmet. Nick Frost és a téma már önmagában garancia volt számomra egy szórakoztató, parádés paródiához földönkívüli invázió témakörben. Joe Cornish – aki főleg írással foglalkozik – most a direktori székbe ült és összehozott egy hátborzongatóan gyenge mozit. Időnként felvillant valami poénos apróságot, az alaphelyzet bizarrságán kívül – mely nem tart ki sokáig – nem dicsekedhet azzal, hogy sok fantázia lenne benne.


Az Időutazás Nagy Kérdései (FAQ About Time Travel)

6

Erre a vígjátékra egészen véletlenül akadtam rá, de abszolút nem bántam meg. Hát, ki ne vetné rá magát egy ilyen címre?
Na, jó nem a magyar címre gondolok, mert az egy borzalom.
De a GYIK az időutazásról – szó szerint fordítva - egy olyan cím, ami rögtön magával ragadt.
Aztán megláttam, hogy angol gyártmány. Gondoltam magamban: Ez káosz lesz!
Nem teljesen lett igazam, gyengébb, mint azt vártam, de az biztos, hogy egyedi és jó módszerrel nyúl az időutazás témájához ez a paródia.