A legutóbbi epizód elmaradt a várakozásokról, túl sok időt fordítottak egy mellékesnek tűnő, de szépen kibontakozó szálra. Most is ezen a vonalon haladtunk tovább, ami egy jobb rész eredményezett, de csak azért, mert igazi nagy ellentétekre van kilátás. Mondjuk ez pontosan jellemző a készítőkre, behoznak egy új arcot, próbálják nagyon fontos karakternek beállítani, aztán a nagy fináléban kicsinálják és tá-dá megvan a dráma.

Az előző rész kifejezetten tetszett, remek táptalajt adva a folytatáshoz. A nagy tervről még mindig gőzünk sincs, hogy mi lehet, miközben más a sokadik alkotóelem után kutatnak hőseink. A kopaszok elleni háború még csak most kezdődik.

Ismét töltelék résszel folytatjuk. Persze a megszokott módon, most is akadt pár erősebb poén, de összességében azért nem ez volt a legtréfásabb epizód.
Megint vendégszerepelt két korábbi Star Trek sztár, de szereplésük sem dobta fel a történéseket.

Meg kell valljam elkezdtem kicsit unni a szériát. Az energikus kezdés után
– egy-két apróságtól eltekintve – semmi sem tudta különösebben felbirizgálni az érdeklődésemet. Kicsikét ellaposodott és szétdarabolódott a sztori. Pontosan ezért kellett most egy ilyen epizód, mint a mostani, ami felkavarta kissé az állóvizet. Ettől függetlenül azért nem vagyok kibékülve ezzel az egésszel.

Ezt a sorozatot is elérte a szériák betegsége. Még pedig az, hogy beállnak arra, hogy minden epizód alapját ugyanaz adja, és ez egy idő után elég unalmassá válhat. Na, nem mintha unnám a szériát, mert eddig jól teljesít! Egyszerűen arról van szó, hogy kicsit kiszámítható, hogy minden részben van egy gazfickó, aztán azt elkapjuk és kihúzzuk a listáról. Nem tudom hány név van azon a listán, de nem hiszem, hogy mondjuk elegendő három évadra…
De most végre megmozgatták kissé az állóvizet!

E legutóbbi epizód bizonyos szempontból fordulatot hozott.
Minden más szempontból viszont stagnál a széria. Nem sok újdonsággal gazdagodtunk, mondhatni (ha lehet ilyet három rész után mondani) „megszürkült” a sztori. Események történnek, kapcsolatok bontakoznak ki, de kifejezetten érdemi haladás nem történt.

Hát, a harmadik rész sem tisztázta le a dolgokat, annyi szent, de legalább nagyjából megbizonyosodtam róla, hogy ez a ködösítés és történetcsavargatás szándékos és sejthető mögötte valami komoly és kidolgozott koncepció.
Hogy ez valóban így van-e, még nem tudom, de ki fog derülni.

Az előző rész meglepően jóra sikerült, ráadásul pont jó pillanatban hagyták abba a sztori elmesélését, ezért joggal gondolhattuk, hogy most is valami hasonló fincsiségben lesz részünk. Végül egész más irányba kanyarodtunk egy kedves ismerős társaságában. A hangulat megvolt, de az igazi élmény elmaradt.