Bizony így van, hiszen a sajnálatos módon csak 30 évet megélő (ám szerencsére igen aktív) szerző fő művét az Úr 2011-ik évében meggyalázták és megerőszakolták, mindezt 3D-ben.
Vagyis bekenték mézzel azt a bizonyos extra méretű végbélkúpot…

 Az ún. hard fantasy-t – rideg, nomád világ, barbarisztikus, zord népek, ahol a fegyver és az erő az úr, na meg a ravaszság és a mágia –, ami a történetet jellemezte, akár el is lehet felejteni.
Azt a kiváló hangulatot, amivel a 82’-es mozi bírt, egy az egyben lerombolták, tucat termékké alacsonyítva a Howard-i örökséget.
Schwarzenegger figuráját nem akarták hőssé tenni, az lett magától, – azt hiszem Schwarzi azon kevés szerepeinek egyike, amikben jó és hiteles – mert őszinte volt. Nem volt okos, vagy tipikus héroszi alak. Egy nem túl intelligens, alapvetően ösztön hajtotta, erőorientált, csiszolatlan és kemény barbár harcos volt, egy végtelenül egyszerű karakter. Ehhez képest Jason Momoát – a mostani Conant – egy intelligens, már-már választékos modorú („Úgy nézel ki, mint egy szajha.” :D), igazság védelmezőjeként ábrázolják.
És mi tagadás, az ágyékkötő helyett viselt szoknya sem javít az összképen…

Azt hiszem, elsősorban nem Momoa hibája, hogy a főszereplő rosszul megformált, bár az egykori Baywatch és Stargate sztár nem a legnagyobb színészek egyike. De egy Conannal talán még elboldogulhatott volna, pláne, hogy a Trónok harcában olyan ügyesen játszott…

A sztori szerint Akeron sötét uralmát egy nagyon gonosz maszk (egyébként nem is maszk, inkább sisak) biztosította, melyet most ismét meg kíván szerezni egy nagy harcos, Khalar Zym (Stephen Lang).
Ő felelős egyébként Conan apjának (Ron Perlman) haláláért és a faluja lemészárlásáért, s ezért a kalandorrá érő fiatal barbárt élete során a bosszúvágy hajtja. Kb. ennyi köze van az eredeti történethez (bosszú) a filmnek, mert át kellett írni, hiszen Howard rohadtul nem értette dolgát...
A sztorit megpakolták még valami „Aranyvérű” nőszeméllyel (Rachel Nichols), plusz ráaggattak a mozira egy teljesen felesleges és kidolgozatlan szerelmi szálat – valószínűleg csak a szex jelenet kedvéért.

Őszintén, mi szükség van szerelmi szálra egy Conan-moziba?

Említettem, hogy félve ültem le megnézni a mozit, de amint megláttam Perlmant elfogott a rettegés. Csóró pali olyan ritkán tud kifogni egy érdemes filmet, vagy szerepet, hogy az már a „fehér holló” kategória. De ha nem is holló - Perlman akkor is vészmadárrá vált a szememben, az utóbbi időben…
Tehát a remake egészen új irányt vesz, megjegyzem elég rosszat.
Conan nem igazán barbáros, mint mondtam, meg van a magához való esze, de azért annyi nincsen, hogy vértet hordjon… :D

A történet egy jó nagy trágyarakás, a büdösebbik fajtából, tovább görgetve a hasonlatot:
Nem más, mint egy izzadtságszagú, sablonokból összeeszkábált pottyantós, amit egy néhány színészi alakítás tart egyben. Lang például egész jó és a lányát alakító Rose McGowen sem rossz, Momoa sem vészes – élethűen üvölt.
Sajnos, nagyon elbaltázták ezt a filmet. Az akciókkal nincsen gond és a sminkes szakkör is kiváló munkát végzett, de a CGI vért nagyon elszúrták, ezen kívül a zene észrevehetetlen.
A történet, említésre méltatlan és mindent összefoglalva is, a végső konzekvencia:
Szégyenteljes újragondolásnak lehet tanúja, aki e filmre adja a fejét. Aki nem ismeri az eredeti művet és a korábbi filmeket, annak esetleg nyújthat valamiféle élvezetet, de a produkció minden csak nem kifinomult és szórakoztató.
Bár azért Momoa is pofán vágta a lovat… :D – de akkor is, ez iszonyú kellemetlen élmény.