Ebben a részben csak is és kizárólag a főszállal foglalkoztak, ez mindenképpen pozitívum. Maga a történet és a végkifejlet már erősen kritizálható. Még nem tudom, hogy az itt szemünk elé tárt változások jók-e vagy rosszak, ezt talán majd a finálé megmondja nekünk. Ettől függetlenül nem vagyok elégedett.

Tovább...

Megérkezett a jubileumi South Park rész, amelyen jól látható, hogy az alkotók alaposan átgondolták és készültek rá. Az előzetes hírekből azt lehetett tudni, hogy minden olyan híresség szerepelni fog a 200. epizódban, akit valaha megbántottak.

Ebből pedig akad bőséggel, hiszen ez a sorozat tényleg senkit sem kímél. A készítők be is tartották szavukat és elég sok mindenkit felsorakoztattak a rész mellé. Nem maradtunk sztárok és eget rengető történet nélkül.

Igazság szerint a 200. epizód elég jó lett, nem csak azért mert sok régi arcot és történetszálat visszahoztak, hanem azért mert ezeket teljesen korrekt módon gyúrták össze egyetlen nagy kupaccá. Az meg már csak hab a tortán, hogy a sztori vége majd csak a 201. vagy a 202. epizódban fog kiderülni.

Igazából a konkrét történetbe nem szeretnék belemenni, csupán jelezni akartam, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett a sorozat. Hiszen nem sok olyan aktív széria van manapság, amely ennyi epizódot tudhat maga mögött.

Annak ellenére, hogy a South Park mennyire pikáns, pimasz és provokatív, mégis képes volt túlélni az elmúlt sok-sok esztendőt. Népszerűsége továbbra is töretlen, ezért nem lepődnék meg, ha a következő 100 rész után is elmondhatnám, hogy még mindig aktív sorozat.

Ettől függetlenül az utóbbi néhány részt elég laposnak éreztem, hiányoznak a nem is olyan régi idők nagyobb volumenű epizódja. Pl.: az Imaginationland.

Talán majd a 200. folytatása ütni fog. Eddig elég jó keretet adtak hozzá. Meglátjuk jövőhéten.

Több oka is van annak, hogy ezt a filmet választottam. Főként persze azért, mert szeretem az amerikai kosárlabdát. A másik – szinte hasonló súlyú – ok pedig Emily Deschanel volt. Kíváncsi voltam arra, hogy milyen nem Brennan-ként a mozivásznon, és nem csalódtam. Még ebben a szinte jelentéktelen szerepben is sziporkázott.

Tovább, tovább…

Az előző részben sorsdöntő események zajlottak le. Ebben a részben nem fognak, de mindettől függetlenül meglepő és érdekes dolgokkal találkozhatunk.
Meg lett Scudder is! Ám nem lehet sokáig a babérokon üldögélni…

Közelítő végzet…

A cím ismét elég beszédes. De mielőtt felhőkölnének azok, akik nem szeretik Hurley barátunkat, el kell áruljam, hogy nem csak körülötte forgott a rész.
Ismét haladtunk előre valamicskét e végső megoldás felé, amely mintha picit távolodott volna. Hogy is van ez? Tipikus olyan rész, amely után ismét lehet agyalni, elméleteket gyártani.

Tovább...

Újabb egy hét pihenő után ismét Keresünk tovább. Ha ilyen nagy szünetek (egy hét, két hét, három hét) telnek el a részek között, akkor még jövőre is a második évadot fogjuk nézni. Nem látom be miért húzzák az időt, hiszen már nincs sok hátra a végéig. Gyakorlatilag beérkeztünk a célegyenesbe, a visszaszámlálás megkezdődött…
A mostani rész is egy hatalmas töltelék volt, mint arra már több példa is volt az idény során, de meg kell hagyni, hogy egészen jól sikerült. Az előző epizód óta a sorozat mintha megemberelte volna magát.
Ez a ¾ óra kellően fordulatos, ébren tartja az érdeklődést és Cara ismét megnyílt egy kicsit… szóval nem volt ez rossz.

„I wanna play a game!”