Sok újdonságot nem hozott a következő rész. Ha optimisták maradunk, akkor tekinthetjük vihar előtti csendnek. Valahogy úgy éreztem, hogy ez az epizód leosztotta a kártyákat, felvázolta előttünk a következő 8-10 részben látható történeti szálakat.

Tovább...

Nagy valószínűséggel ez az utolsó bejegyzésem a Clive Barker hétvégével kapcsolatban. Szándékomban állt még egy film kritikájának feltöltése, de arra nem hiszem, hogy lesz időm.
De mindez nem számít, hiszen most ezzel a filmmel kell foglalkozzak!
A Dread a jelenlegi legfrissebb Barker mozi. Az író, Book of Blood című novellás kötetének, egy újabb novellája elevenedik meg a vásznon és képernyőkön. Érdekes story, csak valahogy nem túlságosan hatásos.

Lássuk csak…

Az alábbi két linkre kattintva még két filmet találtok, amiről még korábban írtunk.
De használhatjátok a 'Clive Barker' címkét is!
A kritikák eléréséhez kattints a képekre!

A hétvége következő kapcsolódó bejegyzése A Vér Könyve c. mozi, amit 2008-ban dobtak a piacra, szóval szinte még ropogós. Említettem már, hogy a Barker filmek többnyire elég gyengék.
Itt a speciális effektek teljesen megfelelnek a kor elvárásainak, a történet is jó, de a kivitelezést is eltalálták. Egy nézhető, közepes film, kevésbé érezhető Barker-hatással…

A holtaknak országútjaik vannak…

Nem is oly rég elgondolkoztam azon, hogy eme két sorozat mennyire hasonló, de mégis oly különböző.

Mindkét széria egyetlen ember köré épül, aki nélkül nem is lenne értelme tovább csinálni az egészet. A periféria-emberek jöhetnek-mehetnek, de a főszereplőnek állandónak kell maradnia. A különbség csak annyi, hogy míg a Doktor House esetén a mellékszereplők elég felszínesek, sekélyesek és ugyanolyanok, addig a Mentalistában több szerep jut nekik és jobban szórakoztatnak.

Abból az apropóból gondoltam, hogy megírom ezt a cikket, mert elég sok Mentalista epizódot nézek manapság. Nem mondom, hogy tökéletes sorozat, sok dolog van, amelyek zavarnak. Megláttam a párhuzamot a Doktor House-sal és úgy érzem ez az a széria, amely a legjobban hasonlít sánta orvosunk kalandjaira. Igaz, hogy más a stílus, gyakorlatilag a katakeresek főszereplőn kívül mindenben különböznek.

Mégis a Mentalista sokkal szórakoztatóbb. Pedig a történetek nem túl eszesek, az írók fejére ott is rá lehetne koppintani, de úgy érzem jobban boldogulnak a helyzettel. Azzal mégis egyet kell értenem, hogy a House már 6 esztendeje képernyőn van, ezért valahol törvényszerű, hogy nem tudják tartani a színvonalat, a Mentalistában még van sok potenciál, ami kiaknázásra vár.

A House-sal az a legnagyobb baj, hogy minden rész egyforma, nem halad a történet, nincs fő irányvonal, nincs karakterfejlődés. Egyedül a főszereplő arrogáns jellem visz némi színt az unalmas hétköznapokba. Ez pedig manapság már nem elég. Voltak olyan sorozatok a régmúltban, amelyeket nagyszerűen el lehetett adni úgy, hogy egyetlen személy köré épült a mondanivaló. Gondoljunk csak a MacGyver-re. A 90-es évek elején még elment, de manapság már nem állná meg a helyét.

Fontosak a mellékszereplők és fontos a történet is. Nézzük meg a Lost-ot. Fantasztikus karakterek, egyikük sem hasonlít a másikra, mindemellett még a történetvezetés is kifogástalan. Azt hiszem ezt még a Lost negatív rajongói is elismerik.

A Mentalistában jónak érzem a karaktereket, a története már korántsem. Kellene némi újítás, több Red John, vagy valami nagyobb horderejű. A House- ban sem a sztori, sem a figurák nem tetszenek. Mindenki pontosan egyforma, érdektelen. A történetről meg ne is beszéljünk, mert egy-két jól átgondolt eseten kívül egy kalap alá esik minden. Az életszerűsége nulla.

Szóval a két hasonló sorozatot összehasonlítva, nekem Patrick Jane kalandjai sokkal jobban tetszik. Ettől eltekintve mindkét széria belehúzhatna kicsit, hogy legalább a finálé alkosson maradandót.

Megkezdem hát a hétvégét és Barker egy régi – 1995 – filmjét mutatom be elsőként.
Ne számítsunk technikai csodákra, hiszen a mozi csak nem 15 éves, tipikusan az a régi horror, amit ebben az időszakban oly gyakran készítettek.
Ez azonban annyiban különbözik a többitől, hogy remek a story-ja.

„… maga a Halál csupán egy illúzió.”

A hét végén, valójában holnaptól a fenti, neves író filmjeivel foglalkozok majd.
Új és régi alkotásokat fogok veletek megismertetni. Egy páratlan tehetségű író ember, többnyire elég gyenge film adaptációit szokhattuk meg, amikor az ő nevével próbáltak eladni egy-egy filmet, az általában igen gyengére sikerült. Őt elsősorban a könyvei miatt szeretjük, de holnaptól bemutatom mire képesek pár ötletéből a vásznon.