A második rész is hozta a kötelezőt. Mutattak újat, nem hagyták csillapodni a derék tévénéző szomjúságát a titok megfejtése iránt.

Haladtunk tovább a történetben mindkét idősíkon. A látszólagos jelenben Hatos újbóli beilleszkedését követhettük nyomon, a visszaemlékezésben pedig érdekes dolgokat tudhattunk meg arról az estéről.

Tovább...

Továbbra is tetszik a széria hangulata. Elvarázsolja az embert. Egyszerre bizarr és megnyugtató az a közösség, ahogy ezek az emberek élnek. Boldognak tűnnek, de vajon tényleg azok?

Hatos még mindig abban a hitben él, hogy minden amit lát csak kitaláció, amelyért Kettes felel. Érdekességképpen megemlítem, hogy két alkalommal is feltűnt a részben egy oda nem illő tárgy, egy kézigránát. Nem rossz.

Megtudhattuk, hogy főszereplő számunknak van egy testvére. 16-nak hívják, jó ember. Gondos családapa, szerető férj, odaadó testvér. Bár Six úgy véli minden csak kitaláció és hazugság, ami körülötte zajlik, valamiért mégis testvéri szeretetet érez egy ember iránt, akit soha életében nem látott.

A röpke negyven perc azzal telik el, hogy hősünk meg akarja találni az óceánt. Néhány flashback kíséretében elhatározza, hogy bebizonyítja igazát. A többiek persze hülyének nézik, mivel szerintük nincs se tenger, se óceán, se csónak, se sirály, se semmi.

A fordulópont nagyjából a rész háromnegyedénél következik be. Hatos elszántan keresi a vizet, de mindig ugyan oda lyukad ki. Csak sivatag mindenhol. Elájul és a testvére karjaiban tér újra magához, aki könyörög neki, hogy fogadja el a tényt, hogy ez a valóság. Hatos elkezd hinni. Felvetődik benne annak a lehetősége, hogy tényleg minden igaz és ő ide tartozik. Amikor bocsánatot kér testvérétől a viselkedéséért, a férfi bevallja, hogy nem is a testvére.

Többet erről nem tudhatunk meg, de a végéhez közeledve egy utolsó nagy túra veszi kezdetét az óceánt kutatva. Megtalálják a vizet, de 16-ot elragadják a hullámok és a már látott fehér gömb. Hatos ettől nagyon kiborul, főleg, hogy miután 313-mal visszamegy a vízhez, már nem lesz ott semmi, csak homok.

Főszereplőnk a klinikára kerül, kényszerzubbonyban.

Mindeközben tovább görgetik az utolsó nap éjjelén játszódó eseményeket a való világban. Kiderült, hogy egy Hatos egy befolyásos cég munkatársa volt, akik embereket figyeltek meg és jelentéseket írtak a látottakról. Megtudhatjuk, hogy a csinos hölgyike valójában a cégnek dolgozik. A további történések még váratnak magukra.

Egy azonban biztos: semmi sem az, aminek látszik.