thriller

Alvajáró (In My Sleep)

6

Ahhoz képest, hogy nem vártam túl sokat ettől az alkotástól, meglepően jónak bizonyult. Egy második vonalbeli mozi, de leköti az embert, nem halmoz fel kisebb-nagyobb hülyeségrakásokat, mi több még a története is egészen jó, melyet némi misztikummal fűszerezve, érdekesen sikerül levezetni.
Ritka az ilyen film, melybe nem öltek túl sok pénzt, mégis érződik rajta a törődés, a hozzáállásbeli különbség azonnal szembetűnik. Valóban egy filmet akartak, amit az emberek megnézhetnek, és nem csak egy újabb DVD-t a rakásba, amit valamennyiért eladhatnak.

A Visszajáró (Ca$h) – „…a pénz, pénz, a sok rohadt pénz…” [2010]

6

Stephen Milburn Anderson ironikus módon nem túl sokat költött erre a filmre – pár milliócskát -, ami nyomot is hagyott maga után. Kicsit B-kategóriás szaga van a dolognak, mindemellett el kell ismerni, hogy jó kis történetről van szó … és egy jó kis moziról. Egyszerűség jellemzi és Sean Bean remek játéka lehetővé tesz egy határozott, ellentmondást nem tűrő, érdekes, krimi és thriller elemekkel vegyes alkotást.

Fekete Hattyú(Black Swan)

9

2011 egyik leginkább várt filmje, ez kétségtelen. Az előzetes óta én is nagyon kíváncsi voltam rá, mert Aronofsky stílusa – ha nem is áll annyira közel hozzám – mindenképpen kuriózum a filmvilágban. Tulajdonképpen még egyetlen filmje sem okozott igazán csalódást, bár egyik sem a kedvencem, és ez a mozi is tartja a színvonalat. Mi több, szimpatikusabb, kevésbé művészkedő, mint mondjuk
A K
út
. Na, azért nem hazudtolta meg önmagát!

A Kísérlet(Das Experiment) [2001]

8

Tavaly került a DVD piacra az amerikai remake, mely silány utánzata ennek a német pszichothrillernek.
Oliver Hirschbiegel filmje minden ízében remek, eközben élvezhető, hátborzongató hatással van az emberre, elejétől kezdve fogva tartja a nézőket. Nem ereszti őket egy pillanatra sem.
Egy kemény mozi, ami Mario Giordano Black Box c. regényének adaptálása, gyakorlatilag egy feltáró műtéttel ér fel az emberi lelkületet illetően.

A Kísérlet(The Experiment) – 2010-es Változat!

2

A divatos remake gyártás újabb áldozatával állunk szemben, hiszen egy 2001-es német filmnek amerikanizált verziójával van dolgunk. Aki látta a német alkotást annak egyértelmű – aki nem látta, az nézze meg! -, hogy nagyon nagy kár volt hozzányúlni a témához 2010-ben, Amerikában.
A baj azonban súlyosabb… a film nem csak feldolgozásként gyenge.
Önmagában is rossz mozi.


Éjszakai járat(Red Eye)

Ez a 2005-ös Wes Craven film elég méltatlan módon nem túl ismert a filmnézők körében, pedig egy igazán remek thrillerről van szó, amelyben két remek képességű színész mutatja meg a tudását.
Mindezt Craven – a horror/thriller műfaj egyik legnagyobbja – dirigálása mellett, létrehozva így egy feszes, intenzív művet mindenféle szörnyek és természetfeletti jelenségek nélkül.
Ha borzongató dolgokat akarunk, legtöbbször elég maga az ember is…

„Néha a rossz dolgok, jó emberekkel történnek.”

7

Ördög(Devil) – 2010

M. Night Shyamalan úgy látszik elég felemásan zárta a tavalyi évet, hiszen rendezett egy borzalmat (Az utolsó léghajlító), de forgatókönyvíróként egy egészen tűrhető filmhez is köze volt. Melynek főszereplője nem más, mint a Sátán. Végül is egy teljes mértékben közepes alkotásról van szó, egy nagyon egyszerű próbálkozásról, minimális cselekménnyel, kevés szereplővel, egyetlen helyszínen.
Talán ez a hétköznapiság az, ami olyan kellemes mellékízzel látja el ezt a filmet, hiszen Shyamalan utóbbi munkáival ellentétben ez fickándozás, hajtépés, szörnyülködés nélkül is végigülhető.

„Az ördög a részletekben van.”

6

Cargo [2009] – Egy sci-fi Svájcból!

Ivan Engler és Ralph Etter közösen forgatták le első igazi filmjüket, ami ugyan nem örvend nagy népszerűségnek – elvégre csak egy kisköltségvetésű svájci moziról van szó – mégis meglepően igényes munka. A történet ugyan nem kifejezetten eredeti, de elejétől a végéig ébren tudja tartani a néző érdeklődését.
Egy jóféle tudományos fantasztikum téma, remek megjelenítés, színvonalas rendezés, tűrhető színészek.

Merre tart a teherhajó?

7

Battle Royale II. – A Megtorlás

Az első filmre rá három évre kijött a folytatás is. Sajnálatos módon a film bemutatása előtt Kinji Fukasaku rendező meghalt, de fia – Kenta Fukasaku -, akivel az első részen is közösen dolgoztak, folytatta a munkát. Ennél fogva kissé durvának tűnhet, hogy élete legutolsó filmje még rosszabb lett, mint az első rész. Pedig sajnos így van!

Ismételjük meg magunkat, de csináljuk vacakabbul!

2

Battle Royale – A kőkemény pszicho-dráma limonádé mozgóképe

Azt hiszem, a könyv és a manga rajongóinak nem kell bemutatni ezt a remekművet, magam is megörültem, amikor összeakadtam a filmverzióval.
A megnézése után – illetve közben – már lényegesen mérséklődött a boldogságom. Aki ismeri a nagyszabású történetet, annak nem kell magyarázkodni, hiszen Takami Kósun tabudöntögető regénye nagyot robbant. Brutalitása nem ismer határokat, emellett kőkemény élveboncolást visz végbe a karakterein, a számos szálon futó történetet kiválóan fogja össze.
Ezzel ellentétben a film elég silány próbálkozás az eredeti műhöz képest.
Akinek nem mond semmit a BR, s csak úgy megnézi minden háttértudás nélkül, az könnyen el is felejti.

A mai házi: Öld meg a társaid!

3