Nagyon érdekes módon vezetik saját történetük fonalát az alkotók. Legutóbb egyetlen kis csapat kálváriáját láthattuk, most megint ők voltak a középpontban kiegészülve még egy másik csoportosulással. A probléma mindössze annyi, hogy nem haladtunk előre semmit. Az utóbbi időben nagyon gyengének érzem a részeket, pedig pont olyan környezetbe kerültek hőseink, amit mindig is vártam. A szabadban lévő kolbászolás, a bezártság, a természet mind nagyon jók, de sokkal több írói vénára lenne szükség, hogy át is tudják adni nekünk azt, amit szeretnének.

Ismételten kaptunk egy olyan epizódot, amely poénosnak indult, de valahogy mégsem az lett belőle. Pedig régen nem látott ismerősök is visszaköszöntek, akik eddig mindig humoros etapokban tűntek fel, de még így sem tudott sikeres lenni a rész. Nincs bajom azzal, ha az adott epizód komoly vagy éppen komolytalan, de mindkettő egyszerre ne legyen, mert sokkal rosszabb hatással lesz mindenre.

A feliratkészítőknek kicsit lazább dolguk lesz most. Elég meglepő volt, hogy 7 percnek kellett eltelnie, amíg valaki megszólalt. A dialógusok ezt követően sem szárnyaltak túl magas ívben, ami még nem is lett volna baj, de maga az epizód hangulata sem jött át úgy, ahogy szokott. Egy elég gyengécske etapon vagyunk túl, amin nagyon az látszott, hogy lehetőleg minél kevesebb pénzből legyen kihozva a mondanivaló.

A mostani rész láttán maradt némi hiányérzete az embernek. Főleg ha a legutóbbival kellene összehasonlítani. Szépen kialakultak a csapatok, akiknek a kálváriáját külön epizódokban követhetjük. A legutóbbi pörgős felvezetést felváltotta egy jóval lassabb és unalmasabb etap, amelynek még a vége sem hozott lázba igazán.