Elsőként Glennék mutatták meg magukat. Megismerhettünk egy újabb neves képregényes alakot, Abraham Fordot, aki kis csapatával felszedte hőseinket. Nem kapott túl sok játékidőt ez a szál, izgalmak is alig voltak, de mégis élvezetesebb lett, mint a másik. Az újak eddig elég jók, a küldetésük pedig alapjaiban formálhatja át a sorozatot. Nem csak azért, mert állításuk szerint tudják mi okozta a járványt, hanem mert egy új célt adhat hőseink kezébe: Washingtonba kell menni!

A másik oldalt Michonne, Rick és Carl képviselték. Ez inkább csak olyan „adjunk-nekik-egy-kis-bonyodalmat” trükk volt az írók részéről. Egyszerűen nem akarták azt mutatni, hogy szerencsétlenek házról házra járva felszerelés után sóvárognak, ezért Rick, a házőrző kapott néhány banditát a nyakába.

Az érzelmesebb, beszélős jelenetek Carl és Michonne között nem találtak igazán telibe, nem tudtam beleképzelni magukat a sorsukba. Talán ha izgalmasabb a körítés akkor jobban érdekelt volna az afro szamuráj múltja is.

Rick balfaszkodása az ágy alatt volt talán mindennek az alja. Én – sokakkal ellentétben – nagyon is kedvelem a seriff figuráját, sokkal élvezetesebb sztorit is alá rakhattak volna. Pláne, hogy történet nem volt, mozgolódás meg alig.

A végén aztán mindenki útra kelt és talán egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy újra együtt legyen a banda, de valahogy azt érzem, hogy ez nem mostanában fog bekövetkezni.