Két szálon futott a sztori. Az egyikben találkozhattunk az elhalt Kevin szellemével, aki jó szerepjáték karakterhez híven küldetést bízott hőseinkre. XP-t vagy aranyat felajánlani nem tudott, de megígérte, hogy ha sikerrel járnak akkor nincs harag.

A másik oldalt Cass és Bart, a két régi cimbora képviselték. Bepillanthattunk az angyalok szervezkedéseibe, meg úgy általában abba, hogy miként zajlik náluk egy üzleti megbeszélés.

Nem tudom eldönteni, hogy melyik sztori volt a gyengébb. Az elsőt egyértelműen feljavították a főszereplők, ezért talán inkább az a nyertes.

Mintha az írók kicsit túl sokra tartanák a saját karakterüket, Kevint. Szerintem sok rajongó ki nem állhatta a srácot, örömtáncokat lejtettek és tüzeket gyújtottak, amikor kiégetett szemmel látták élettelen testét. Erre tessék, visszajön szellemként. Bevallom nekem sem volt a szívem csücske a srác, főleg amikor az anyjával együtt kezdték eltolni a széria etnikumi balanszát. Na, most pont ugyanez történt.

A másik oldal is elég érdektelenné vált. Számtalan tipikus húzással volt tele. Szinte minden fő gonosztól pont ugyanezeket a jeleneteket kapjuk a Supernatural világában. Talán Lucifer más volt, jár is érte neki a pacsi. Bart pedig feleannyira sem volt unszimpatikus, mint amilyen érdektelen, pedig már az első jelző is elég nagy számot takar. Mondjuk engem meglepett a halála, ezért is jár a köszönet. No, meg főleg azért, mert nem helyezték el Cass-t újra egy szektában, mint legutóbb.

Összességében egy kevéssé hangulatos, túlzottan önismétlő és elég érdektelen részt követhettünk nyomon. Nem ez lesz a kedvencem, de szerintem másnak sem.