Szép, megható és hatásos lett a sorozat vége, olyan befejezéssel, amely láttán mindenki megemelheti a kalapját.

Ha az egész szezont nézzük, akkor már korántsem vagyok ennyire feldobva. Gyengébbnek tartom, mint a harmadikat. Ismét visszaköszönt a régi BSG betegség, miszerint az évadok elejét és végét megnyomják, de a középrészben sok az üresjárat.

Ebben az esetben volt némi különbség, hiszen az évad kezdése sem vágott földhöz, ellenben a finálé pótolta a hiányt és kerek egésszé tette ezt a fantasztikus sorozatot.

Itt részletezem...

A címből is ki lehet találni, hogy a sorozat alkotói jó szokásuknak megfelelően adóznak a nagy ünnepek előtt, jelen esetben a Valentin nap előtt.

Maga a rész szokásosnak mondható. Könnyed szórakozást nyújtott, bár nem sokat haladtunk előre a történetben. Jól keverték a humort az akciót és a drámát.

Ettől függetlenül közép kategóriás epizódnak titulálom, amely az évad közepe tájékon nem probléma, csak már túl sok volt belőlük.

Folytatom...

Hamarosan vége az első évadnak és a finálé előtti rész még Carnivále-os mértékkel mérve is szürke volt. Az ember azt hinné, hogy legalább az utolsó előtti rész bevezeti egy kicsit az évadzárót, ahol azért illik valamit felmutatni. Ehhez képest a 11. epizód talán az évad legérdektelenebb momentuma.

Nos, nos…

Ősz New Yorkban

Az Ősz New Yorkban című filmet még 2000-ben mutatták be. Joan Chen rendezte, aki alapjában véve nem tett korszakalkotót a romantika műfajában, különösebben azt sem érzem, hogy újraértelmezte volna azt, azonban jól ráérzett kikkel kell megcsinálni a filmet. A két név Richard Gere és Winona Ryder. És akkor New Yorkot még nem is említettem… 

Folytatás…

Először is ne keverjük össze a szintén Átok (Grudge) néven futó borzalommal, ez nem az a film.
Ez 1999-es és már akkor is remake volt, hiszen Shirley Jackson: The Haunting of Hill House című regényéből már készült egy mozi még 1963-ban. A színészgárda jól csengő nevekből verbuválódott, de a mozi nem miattuk nevezhető jónak. A helyszín kiválasztása, a díszletek minősége, egyedisége az, ami emel valamicskét egy egészen közepes alkotáson.

A rettegett Hill House…

Az elmondható, hogy továbbra is elég nagy mennyiségű homályban tapogatózunk. Történtek dolgok, de nem nagyon tud értelmet látni bele az ember. Legalábbis még.

Kicsit visszavettek a készítők a tempóból, egészen csendesen csordogált a mostani epizód.

A legjobb, hogy mindig lehet agyalni az ilyen részek után. Ki tudja mit hoz a vége, hol érnek össze a szálak? Az biztos, hogy legtöbbünknek van valamilyen elmélete ezen kérdéseket illetően, de legtöbbször a vége előtt csavarnak még egyet a sztorin és ugrik minden koncepció.

Találgatásokba nem szeretnék belemenni, inkább nézzük a száraz tényeket.

Tovább...

Ez a film valamiért elkerülte a figyelmemet és kimaradt a listámról.
Ezt pótolnám, erről lesz szó legközelebb..