A 2009-es év egyik legjobban várt filmje az Angyalok és Démonok volt, amely Amerikában elég jól nyitott a mozikban, annak ellenére, hogy nem egy világmegváltó alkotásról van szó. Tény, hogy Tom Hanks és Ewan McGregor ismét hatalmasat alakított, azonban a kétórás filmmel kapcsolatban van egy-két negatívum. Azoknak, akiknek tetszett a Da Vinci-kód, bátran merem ajánlani ezt a filmet, Robert Langdon professzorral és Mickey egeres órájával. Nem fognak csalódni!

A tovább mögött folytatom az elemzést...

Azért az milyen már, hogy egy ilyen zseniális elme, mint a Tom Hanks által alakított Langdon prof, Mickey egeres órát visel?
Persze ez már régóta a védjegye, de nekem csak most tűnt fel.
Én magam nagyon szeretem a kalandfilmeket, az olyanokat, amiben megfejtésre váró titkok vannak, és amiknek mozgalmas a cselekménye. Az Angyalok és Démonok jól beleillik ebbe a profilba. A sztori nagyjából annyi, hogy az illuminátusok, - a Vatikán ősi ellenségei, akik a tudományt a hit elé helyezik, igyekeznek racionális magyarázatot találni a teremtés kérdésére – visszatérnek, hogy bosszút álljanak a keresztény vezetőkön. Megfejthetetlennek tűnő talányokon, ősi ereklyéken és szent templomokon át találnak rá hőseink az antianyag bombára, amely eltüntethetné az egész Vatikánt a föld színéről.

Külön hangsúlyoznám, hogy történelem leckének sem utolsó a film, mivel az illuminátusok pont a pápaválasztó konklávé idejére tervezték akciójukat, így betekintést nyerhetünk az egyházi szokásokba, hagyományokba.
Tetszett a film lendülete, dinamizmusa, néhol kiszámíthatatlansága (pl.: nem gondoltam volna, hogy 4-ből 3 elrabolt bíboros meghal). De ha már itt tartunk.
A mű legnagyobb negatívumának azt tartom, hogy a cselekmény közben a „nagy titokra” mindenki simán rájön. Az előző pápát meggyilkolták (megmérgezték), csak olyan tehette, aki közel állt a szentatyához, a másik főszereplőt úgy hívják, hogy Ewan McGregor, stb.
Na vajon ki a gyilkos? Na? Bizony. A másik nevesebb színész.
Végig próbálták másra terelni a gyanút, sikertelenül, mert folyamatosan azt mondtam magamban, hogy a másik egyén nem állt olyan közel a pápához, így nem is lett volna lehetősége. Elég illúzióromboló volt, hogy a cselekmény előrehaladtával csak erősödött bennem, hogy Ewan barátunk a tettes és jól sarokba kéne állítani, aztán a végén mindenki kegyetlenül meglepődik, hogy ő volt. Na ne! Ú! Pont ő? Á! Nem is hittem volna!

Szép jelenetek, jó operatőri munka, felesleges romantikától mentes cselekmény, ötletes karakterek. Minden adott egy "ödvencsör múvihoz", ami egyáltalán nem lett rossz, sőt egyszer érdemes megnézni. A filmet én 6/10-re értékelem, talán a regény magasabb osztályzatot kapna, de sajnos ahhoz nem volt még szerencsém.