Azon töprengtem el egy kicsit, hogy az alapszituációból adódó minden lehetséges poént ellőnek a készítők már itt az elején. Gondolok itt arra, hogy Finch gépezete kiköpi a gyilkossággal összehozható személyeket, de nem mondja meg, hogy ők a tettesek vagy áldozatok. Az írók pedig próbálnak kreatívak lenni, minden részben valami egészen más szituációt tárnak elénk. Ezzel nincs is semmi baj, csak egy idő után ki fognak futni az ötletekből. Kérdés, hogy akkor mi történik.

Érdekes módon a kérdésre a választ a záró képsorok jelenthetik, hiszen ha minden igaz, végre lesz egy főszál. Úgy hiányzott ez, mint egy korty víz aszály idején. Tényleg nagyon fel tudná dobni a sorozatot, ha lenne egy méltó ellenfél, aki után nyomozhatunk.

A móka mit sem változott. Adott egy fiatal katona, aki mindenféle kitüntetés után leszerelt, hogy a barátnőjével lehessen. Rossz társaságba keveredik, összejön néhány bankrablás és mire észbe kapna, már nyakig benne van a kakaóban.

Szerencsére Reese a kedvesebbik arcát mutatja annak, aki megérdemli. Valószínűleg a saját múltja is közrejátszik abban, hogy nem leleplezni, hanem megmenteni akarja a férfit, egyúttal bekasztlizni lelketlen bűntársait. Egy kis beépülés, némi lelkizés, sok műanyagnak ható dráma. Ezt kapjuk ettől a résztől.

Kétségtelen, hogy van még hová fejlődnie a sorozatnak. A főszereplők viszik a hátukon a produkciót. Talán én magam is azért tartok ki a széria mellett, mert mindkét színészt nagyon kedvelem, de abban is biztos vagyok, hogy ha nem ismerném őket, nem ez lenne az a produkció, ahol a szívembe lopják magukat.

Szerencsére az eddigi részeket élveztem, a kibontakozásra pedig megadom a kellő időt.