Talán azzal az elhanyagolható aprósággal kezdeném, hogy láttam néhány régimódinak ható jelenetet, vágást, filmezési technikát. Biztos másnak is feltűntek ezek, érdekes élmény volt.

A problémám az egésszel az, hogy olyan sztorivonalak végére tettek pontot az alkotók nagy érzelmesség közepette, amit senki se akart, senki se hiányolt. Kezdve Sam barátnőjével, akinek behozatala a rosszabbnál is rosszabb húzás. Nem azért, mert nem fér bele ilyen szál a sorozatba, szimplán azért, mert az eddigi visszaemlékezések kizökkentő hatást értek el. Az adott helyen nem mutattak jól, önmagukban pedig nagyon eltértek a széria mivoltától.

A másik oldal, Dead oldala, a purgatórium és annak következményei már több jóval kecsegtettek. Benny nem lett rossz karakter, simán elfér a sorozatban néha felbukkanó egyéniségként. Ellenben Amelia nem fog hiányozni, ha sose látjuk többet. A Sames jelenetek ezúttal egészen érzelmesre sikeredtek, az írók mindent kihoztak a dologból, de nem tudtam elvonatkoztatni a ténytől, hogy teljesen feleslegesek.

Ellenben a főszál folytatása nem mutat rossz irányt. Crowley kínzása, Samandriel angyal hányattatott sorsa és a véletlen megtudott titok remek teret adnak a folytatáshoz. Itt megjegyezném, hogy a szárnyast alakító Tyler Johnston nevét érdemes megjegyezni. Kifejezetten tetszett a játéka.

Összességében egy átlagosnál picit jobb folytatást kaptunk. Téli szünetről való visszatérésnek kissé vérszegény.