Tv-és film révén azt hiszem sejthető a színvonal, a minősége nem is rosszabb, mint az átlag „csatornás moziknak”, annyi különbség azonban mégis akad, hogy ez már lemegy a trash műfaj szintjére.
E két részre osztott cápauszony parádé túl hosszú, ahhoz hogy érdemben kitölthették volna a játékidőt.
Nem is igazán értem miért nyújtották el így, teljesen felesleges volt.
Az egész lényege az, hogy egy öbölben fekvő kisváros élete fenekestül felfordul, amikor a környezetszennyezés miatt a környék cápái – fajtától függetlenül – falkába verődnek és úgy kezdik tizedelni a népességet. Tigriscápától kezdve, a pörölycápán át, a nagy fehérig, minden van.
Már ez is megmosolyogtat, de még sehol sem tartunk a filmben…

A főszereplőnk egy halász, Daniel Wilder (John Schneider), akit a népszerű Smallville sorozatból ismerhetünk, mint Clark Kent apját. A halhiány miatt egyre nehezebb dolguk van feleségével (Daryl Hannah) és lányával (Mimi Michaels). És még a hataloméhes Hamilton Lux (Armand Assante) is a felvásárlásukon ügyködik, hogy az övé lehessen az egész város.
Ahogy az lenni szokott, eleinte senki nem sejti, hogy baj van, de aztán kiborul a bili, a cápák garázdálkodni kezdenek a partközelben. És nem tréfálok:

Aki a vízbe kerül, az meghal!

Egy buggyanás, némi vörös festék és ennyi. Semmi kapálózás, vagy küzdelem az életért.
Tulajdonképpen nagy butaságok, illetve sok butaság nincsen a filmben, alapjába véve nem ezektől lesz rossz. Egyszerűen csak nem jó film. Benne van ebben a hossza is, illetve az Asylum-szintű baromságok, mint a számtalan felesleges jelenet, a jelenetismétlések, a gagyin animált cápák, és az ehhez hasonló röhejes részletek:
A legagybomlasztóbb badarság az impulzus fegyver volt, amivel a cápák ellen harcoltak – ez kétségtelen! De akad itt még halott cápa, ami leharapja az emberek végtagjait, továbbá a fiatalabb Wilder testvér (Roark Critchlow) szánalmas flörtölése is csak tovább rontja az összképet.
Végső soron nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez egy kihagyható alkotás, kivéve, ha az ember szereti az ilyen másod-harmad vonalbeli dőreségeket, társaságban nézve még kellemes szórakozás is lehet, hiszen el lehet rajta hülyülni, kacarászni. Egy dolgot nem lehet:
Komolyan venni!
Még akkor sem, ha a színészgárda komolyabb nevekkel van fémjelezve, mint Hannah, Schneider, F. Murray Abraham, vagy a furcsa mozgású Assante.
A fő gond abban leledzik, hogy az alapsztori egy ökörség. Nincs mese, az és ezen el is ment a mozi.
Arról nem beszélve, hogy csak az ilyen filmekben bizonyul elháríthatónak és következménynélkülinek egy ekkora katasztrófa.
A film gyenge, ennyi és nem több, túl hosszú és elég amatőr munka még egy Tv-filmhez képes is. Sajnos célt sem ér igazán, hiszen megkísérli felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a szennyezés megállítására, de mivel ekkora zöldség a történet, ez elvonja a figyelmet a mögöttes mondanivalóról.