A két főszereplőt Hank Azaria és Kathryn Hahn alakítja. Mindketten ismerősek lehetnek azok számára, akik nem ma kezdtek el érdeklődni a sorozatok iránt. Hank Azaria például, a mozivásznon is megjelent manapság, mégpedig a Hupikék Törpikék Hókuszpókjaként. Egyébként a Huff című sorozat címszerepét játszotta két éven keresztül, valamint A Simpson család állandó szinkronhangja. Kathryn pedig a Nyughatatlan Jordan című nyomozós sorozatban játszotta Lily Lebowski-t. Kettejükön kívül még egy nevet érdemes megemlíteni a stábból, mégpedig az írót, aki John Enbom. Az ő nevéhez fűződik a Party Down és a Veronica Mars is.

A sztori két vezető beosztású PR-os életét mutatja be, akik keservesen próbálnak visszatalálni a randizás világába. Alex frissen vált, míg Helen vőlegénye elhunyt. Egymást segítve próbálják megtalálni a kiutat ebből az élethelyzetből, mely leginkább egy világok közötti semmihez hasonlítható. Egyikük sincs túl a saját problémáján, de kezdik belátni, hogy muszáj tovább lépni. Ahogy ilyenkor az lenni szokott, a két fél alkalmanként egymásra talál.

Erre az igen is meg nem is viszonyra épül a sorozat. Nem lepődnék meg a végén, ha az igen rész teljesülne be. Tehát a téma nem mondhatni újnak, még csak egy kis pluszt sem érzek benne. Azaria játéka azonban nagyon hiteles, nem próbál semmit sem túljátszani. A többiekről ez nem mondható el. A mellékszereplők karaktereit megint a sablonosság jellemzi (idióta főnök, bájgúnár haver, fura külföldi, nagyszájú asszisztens, kocka biztonsági őr). Ezen a vonalon azért lehetett volna többet ötletelni, vagy ki tudja... , talán egy picit kevesebbet.

Lényegében nekem annyira nem tetszett, volt benne elvétve abszolút jó poén, de a hangulatot nem kaptam el. Néha üresen bámultam: „most mit is akarnak?”, „ezen most röhögnöm kéne?”. Láttam már jobbat is, főleg ha „Irodai” helyszínről van szó. Egy erős közepest lehet adni neki összességében. De ahogy a tavalyi szitkomok sorsát láttuk, ennyi nem biztos, hogy elég!