Oké, bevallom én már eleve előítéletekkel a fejemben ültem le megnézni ezt a filmet. Aki olvasta már olyan kritikámat, ami az utóbbi évek filmjeiről szól, melyekben játszik Nicholas Cage is, az tudhatja, hogy nem nagyon vagyok kibékülve a hiú sztárral, aki látott már szebb éveket is.
Szellemlovas sosem tartozott a kedvenc szuperhőseim közé, – bár nem is igazán ismertem – de azért az első részt még megnéztem. Nem is volt olyan vészes, annak ellenére, hogy a valaha leforgatott legrosszabb képregény filmnek bizonyult. A mozikban is olyan rosszul teljesített, hogy kész meglepetés volt, hogy egyáltalán leforgattak neki egy második részt. Én már akkor is elkönyveltem, hogy kár volt a befektetett pénzért és energiáért.
Az egész alkotás egy ötlettelen, elbarmolt idétlenség, ami alig üti meg a B kategóriás filmek szintjét. Nagyon rossz ezt kimondanom, de valahol az Asylum stúdió „remekeit” idézi, már ami a színvonalat illeti.
Ezt szántam tematikus hétvégénk bevezetéseként.

Azt hiszem jogos a kijelentés, miszerint ezt a filmet várták idén világszerte a legtöbben. A Marvel-mozik az utóbbi időben eléggé ellaposodtak és átvették a mainapság megszokott popcorn-stílt. Ellenben a Marvel most kézbe vette a dolgokat (és hősei megjelenését a vásznakon) és az univerzum legnagyobb és legkedveltebb hőscsapatát hozták össze a mozikba.
A Bosszú angyalai – honnan jött ez a Bosszúállók? – mindig, kivétel nélkül világméretű katasztrófákat hárítottak el, ami méltó a Marvel-világ leghatalmasabb hőseihez. A rendezésre és forgatókönyvírásra megnyert Joss Whedon egy hamisítatlan blockbuster filmet hozott össze, ami azonban roppant szórakoztató, és minden tekintetben az. Itt nem csak a látvány stimmel.
Itt minden rendben van.

Megérkezett végre a régen várt legújabb Marvel képregény feldolgozás a mozikba. Thor igen szép életpályát tudhat maga mögött, hiszen 1962. augusztusában „debütált” a Journey into Mystery nevet viselő füzet 83. számában. A képregényhős és mitológiai alak ötlete Jack Kirby, Larry Lieber és a Marvel univerzum Atyaúristene, Stan Lee fejéből pattant ki (nyilván csupán csak a Marvel világában). A leginkább mighty jelzővel illetett hős rövid időn belül egyik legfontosabb alappillére lett a szuperhősök és szuper gonoszok világának. Az évek folyamán akadt pár vállalkozó szellemű film- illetve tv-gyáros, akik megpróbálták meglovagolni hírnevét.