Az Ink című részben jóval kevesebb szereplőt mozgattak meg, mint amennyit megszoktunk, de öröm az ürömben, hogy mindenki több időszelethez jutott ezáltal az időtortából.

A „Hová a francba tart ez a fejezet?” kérdésre még mindig nem is sejthetjük a választ. Remélhetőleg az írók végre kitaláltak valami egészen egyedit, amit majd fel is tálalnak nekünk a 4. évad alatt, mert eléggé ráférne a sorozatra. Tény, hogy nincs közelgő nagy katasztrófa, amely után az Orion-ködig minden szerves és szervetlen anyag megsemmisül, nincsen „save the cheerleader, save the world.” Csak haladunk a kibontakozás felé szépen lassan, aprólékosan.

Tovább...

Új szereplőt köszönthettük a Heroes-ban. Deanne Bray neve ismerős lehet azok számára, akik nézték régebben a Sue Thomas FBI-t. Ő volt a címszereplője annak a sorozatnak. Itt is feltűnt, egy olyan süket lányt alakított, aki éppen most kezdi felfedezni szuper giga mega képességét, mégpedig, hogy a hangokat színes vonalakként látja. Gondoltam magamban, hogy ejha, ez aztán a legyőzhetetlen erő, amely láttán még Superman is térdre rogyna és szégyenében kriptonitot kezdene el rágcsálni. Na jól van tudom, hogy hülye vagyok és biztos lesz valami értelme ennek a képességnek, de kb. ennyire gyermetegre sikerült az első bemutatás.

Sylar és Matt, a két jó barát nekivágtak, hogy meglátogassanak egy feltételezett dílert. Apró kikacsintást láthattunk itt a CSI Miami című sorozatra. Parkman kemény 4 másodpercig Horatio-nak képzelhette magát (ugyanis ennyi ideig volt rajta a napszemüveg).Kezdetben Sylar segített Matt-nek, de mint később kiderült, mindez csak arra volt jó, hogy az ujja köré csavarja túlsúlyos rendőrünket. Mellesleg ez a szál még mindig a legérdekesebb és a legszórakoztatóbb. Ahogy ezek ketten elvannak egymással! Szinte mesébe illő. Bár megfigyelhető az is, hogy Sylar-nek szüksége van Parkman-re, hogy visszakaphassa elkobzott testét, ezért biztos nem hagyná agyonlövetni.
De az is lehet, hogy Matt szimplán dilis és Gabriel nincs is ott, hanem teljesen beképzeli az egészet. Mindenesetre az erő sötét oldala egyre közelebb van az ifjú Anakin Matt szívéhez.

Clair sztorija ismételten a mélypontja volt a résznek. Unalom, unalom hátán. Sejthető, hogy a szöszi legújabb barátnője nem az, akinek mondja magát. Nem lennék meglepve, ha ő is a karneválból jött volna azzal a feltett szándékkal, hogy magához édesgesse a halhatatlan lányt. Ez így szép és jó és még nem is olyan rossz, de attól függetlenül ezek a részek szenvedések. És folyamatosan erőltetik. No Hiro, no Nathan. Inkább nézzük Clair maci társkereső rovatát. Rémes!

Samuel Sullivan meglátogatta Peter-t, fogalmazzunk inkább úgy, hogy megkörnyékezte. Valami nagyon határozott szándéka van életmentő hősünkkel és nem az a fajta ember, aki elfogadja a nemleges választ. Ez tisztán kiderült az epizód végén, hiszen porig rombolta a kastélyt, ahol saját bevallása szerint gyerekkorát töltötte családjával. A fölcsuszamlás kiváltásának oka: a ház úrnője éppen partit tartott és nem engedte be (a számára vadidegen) Samuel-t otthonába.

Valószínűleg a következő epizódban többet foglalkoznak majd a most háttérbe szorult hősökkel. Addig meg már csak 7-et kell aludni.