Erica ezúttal az egyetemre látogat vissza, és csatlakozik egy titkos társasághoz...

Vissza 1995-be…

Erica lelkesen készül az új könyvkiadói állására, szorgalmasan gyártja az önéletrajzait, eldöntötte, hogy számára ez az álommunka. Ám senki sem hívja be állásinterjúra, így kénytelen elfogadni egy esküvőszervezői állást a nagybácsikája cégénél.
Dr. Tom, a különös terapeuta pedig az egyik wc-ajtó mögött várja a berendezett irodában. Ezúttal Ericának az egyik egyetemi élményéről, egy bizonyos titkos társaságról kell mesélnie, és mielőtt észbe kapna, máris 1995-ben találja magát...

Ez a rész már nem volt annyira pörgős, mint az előző, de ugyanolyan élvezhető volt. Erica-t továbbra sem kerülik el a szerencsétlen helyzetek, már rögtön az első néhány percben egy tűzcsap tetején landol a kocsijával.

Dr. Tom idézetei néha már szinte idegesítőek, ugyanakkor nagyon elgondolkodtatóak is. Nagyon tetszett ez a könyvkiadós-munkakeresős ötlet, ugyanis már én is komolyan elgondolkodtam ezen a munkán.

Bár az egyetemi „összeveszek a barátnőmmel és utána kibékülünk, mintha misem történt volna” dolog kissé klisészerű, furcsamód nem zavaró. Úgyhogy azt kell mondanom, ez a rész is megerősített abban, hogy folytatom a sorozatot... : )