Megkezdődik a Zombi Hétvége és az első kapcsolódó bejegyzésünk ez a tavalyi angol mozi. Az elsőfilmes Mark McQueen választhatott volna valami más témát is a zombik helyett, mert azokkal már tele van a padlás, mi több, kezd baromira unalmas lenni.
Hogy én miért néztem meg? Kedvelem az angol horrorok hangulatát, annak ellenére, hogy többnyire nem a legjobbak – pár kivételtől eltekintve.
Tetszett a cím is, bár tudtam, hogy semmi eredetit nem várhatok a produkciótól. Meg hát… éppen nem volt jobb dolgom. Megnéztem.
Nem túl jó a film, de azt hiszem a mostanság ránk szabadított zombi mozik közt megállja a helyét, valamelyest még ki is emelhető.

Mivel holnaptól úgy is elözönlik a lapot a zombik, hát bemelegítésként két vámpíros mozival készültem. Úgy is rég volt már dupla postom, meg egyébként se voltam túl aktív mostanában...
A híres 30 days of night képregény mini széria megkapta, ami kijárt neki, vászonra lőtték. 2007-ben a mozikba került a kisebb fajta költségvetéssel dolgozó első rész, melyet 2010-ben követett a folytatás.
Az első résszel kapcsolatban ne számítsunk elképesztően jó, a vámpírtémát feltámasztó rémeposzra. De azért az átlagnál jobb horrorral nyugodtan számolhatunk!

Már megint egy ördögűzős mozi sóhajthatnánk, és a sóhaj teljesen jogos lenne, hiszen ez a film sem hoz semmi újat. Azt hiszem az Ördögűző óta ebből a témából már nincs mit kihozni. Én az erőltetését sem igazán tudom felfogni, de nekem sem volt jobb dolgom, hát megnéztem.
Meg azért van itt egy Sir Anthony Hopkins is.