A CSI sikerein felbuzdulva a készítők nekifogtak egy spinoffnak, majd pár év elteltével készült egy újabb. Ugyanezt láthatjuk most is a Criminal Minds – Suspect Behavior esetében is. A különbség annyi, hogy ez esetben biztosra mentek és csak hat év után alkották meg mellékágukat az alkotók. Az eredeti széria stabil érdeklődésnek örvend évek óta az óceán mindkét oldalán. Lássuk mit hoztak ki a kistestvérből!

Tovább...

Sajnos minden „testvérsorozat” esetében el lehet mondani, hogy a fő széria kedveltsége, minősége nagy mértékben rányomja bélyegét az ifjabb alkotásra. Annak ellenére, hogy minden spinoff esetében a készítők egy külön sorozatot indítanak útjára a már bevált cím sikereinek meglovaglásával, elkerülhetetlen az összehasonlítás és a párhuzamok keresgélése. Én is beleestem ebbe a csapdába és eleve nagy elvárásokat állítva kezdtem bele a pilotba. Talán pont ezért nem nyűgözött le maradéktalanul.

Kicsit nyögve nyelősen indult az első pár perc (most nem a kislány elrablásáról beszélek, hanem a csapat főhadiszállásán történtekről). Hemzsegett a jelentéktelen megszólalásoktól és a „nagy” közhelynek számító mondatoktól. A karakterek számomra nagyon szürkének és kidolgozatlannak tűntek, egyedül Sam Cooper tűnt valamelyest összeszedettnek. Habár annak ismertetését, hogy milyen nagy harcművész meg mi mindenben kiváló, teljesen fölöslegesnek találtam, hiszen elvileg nem akció sorozatról beszélünk. Ezek voltak az első benyomásaim.

Az első 20 perc elteltével, mintha az írók egy teljes pálforduláson estek volna át és a karakterek helyett a történetre helyezték a hangsúlyt. Majd ahogy haladtunk előre a történetben, úgy jöttek elő az egyre összeszedettebb párbeszédek, megnyilvánulások is. A végére sikerült egy teljesen jó sztorit a nézők elé tárni, mely méltó a Criminal Minds névre. Ha megmaradnak a sekélyes és nagy drámai hatásokat elváró párbeszédek mellőzésénél hű nézőjük leszek.

A nagyközönség véleménye szerint, melyet a nézettségek (hétről hétre nő) alapján szűrtek le, nagyon jó a sorozat. Ez nem is meglepő, hiszen eddig egyik „alsorozat” sem bukott meg. Mindegyik beváltotta a hozzá fűzött reményeket és kellemes szórakoztatást nyújt a nézőknek (mármint az adott műfaj kedvelőinek). A Suspect Behavior is ezen az úton indult el, igaz kicsit rögösen.