Az már biztos, hogy nem kell a szomszédba menni egy kis alacsony költségvetésű agymenésért. Furcsa, de most még nem tudom eldönteni, hogy szórakoztatóan könnyed vagy elvetemülten ostoba volt-e ez a mostani rész. Az egyszer biztos, hogy nem a szokványos Supernatural élményben volt részünk.

Kettős érzések vannak bennem ezzel a résszel kapcsolatban. Az évadnyitó kifejezetten tetszett, de valahogy a második rész nem szállította azt a hangulatot, amit elvártam volna. Voltak itt most butaságok rendesen. Lehetett volna egy még nagyobb butaság, de a készítők jól csapdába csaltak és megetették velem, hogy az egyik szereplőből komplett idiótát csinálnak. Szerencsére ebből semmi sem lett, ami mindenképp pacsit érdemel.

Hát igen, ez valami mocskos jó volt. Talán az eddigi legjobb évadzárót láthattuk, pedig kaptunk már ilyenből jó párat. A történet, a hangulat, a látvány, a kivitelezés és persze a színészek is fantasztikusak voltak. Az a furcsa, hogy a szinte tökéletes finálé után nincs olyan érzésem, hogy hű de várom már az őszt. Egyszerűen belefeledkezek a látottakba és nem érdekel, hogy sikerült-e elcseszni a következő szezont, szimplán örülök, hogy ez jól sikerült.

Az utolsó előtti rész egy kicsit összekuszálta a szálakat, kaptunk itt sok mindent, amiket valószínűleg nem fognak lezárni a fináléban, inkább tovább boncolgatják a következő évadban. Ahogy az várható volt a nagyobb nevek ismét feltűntek, de mégis a Winchesterek maradtak a húzóemberek. Ha agyalni akarna az ember jó néhány dologba bele lehetne kötni, de én inkább próbálom élvezni a showt.