filmkritika
Szerelem a kolera idején
wouhn, 2010, február 9 - 20:46
Mike Newell rendezőként mindent megtett, hogy visszaadja Gabriel Garcia Marquez egyik legismertebb könyvének hangulatát. A direktor nevéhez fűződik a Harry Potter és a Tűz serlege, és őt bízták meg a 2010-ben bemutatásra kerülő szuperprodukció, a Prince of Persia – The sands of time „életre keltésével”.
Ezen információk birtokában bátran gondolhattuk azt, hogy a Szerelem a kolera idején egy minden szempontból maradandó romantikus film lesz. Látszik, hogy sokat dolgoztak vele, nagyon igényes mű. A kellő hatást azonban nálam nem tudta elérni. Egy romantikus drámának könnyeket kellene csalnia a néző szemébe, elvarázsolni, szomorúan szórakoztatni.
Kattints ide a tovább olvasáshoz...
Üvöltés 5 – Újjászületés/Üvölteni tudnék...
A-fraid, 2010, február 2 - 23:06Nehezen tudom elképzelni, hogy létezhet olyan ember a bolygón, aki még ne került volna kapcsolatba az Üvöltés (Howling) nevezetű filmek valamelyikével. Azért hitetlenkedek csupán, mert feltevésem esélyeit javítja a tény, hogy csak nem tíz rész készült az évek során.
Ha pontos akarok lenni akkor a 8. lesz soron...
A horror paródia e korai képviselője, már túllőtt a célon. Nem árulok el nagy titkot, hogy ez a film nagyon gyenge. Az a típus, ami nem elég vicces ahhoz, hogy elnézőek legyünk a baromságai miatt.
Daybreakers
wouhn, 2010, február 2 - 18:54
A vámpíros filmek legújabb generációjának egyik példányát tisztelhetjük ebben az alkotásban. Ha szépen és optimistán akarom kifejezni magam, akkor azt mondom, hogy egyre színesebb és változatosabb mozikat készítenek eme mitológia köré építve. Ha gonoszabb akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy még egy bőr lehúzása történt meg az oly közkedvelt vámpírizmusról.
Mindent összevetve jó erős közepesre sikerült a film, némi odafigyeléssel lehetett volna sokkal jobb is. Ellenben sok-sok apróság tetszett, ezen jelenetek igényesek és ötletesek voltak.
Kattints ide az egész cikk elolvasásához...
Flört a fellegekben
Myra, 2010, január 30 - 13:49Flört a fellegekben
A Flört a fellegekben című film nemcsak attól érdekes, hogy nagyon gyengécskére sikerült, hanem hogy a flört mint olyan, nem is a fellegekben történik. Sokan vagyunk szerintem úgy, hogy már a címet olvasva el tudjuk dönteni, jó lesz-e vagy sem amit látni fogunk. Ennél a filmnél egy koleszos filmklubban is jobbat találnánk. Szerintem. A plakáton virító narancssárga ruha pedig elő se fordul filmben…
A Varrónő
wouhn, 2010, január 29 - 19:56
Már megszoktam, hogy a horror műfajban nem tudnak újat mutatni, semmi eredetit. A nagy többség (tisztelet a kivételnek) olyan, mint a Doktor House. Mindegyikre rá lehet húzni egy bizonyos sablont. Sajnos ez elég zavaró tud lenni. Vagyis inkább unalmas.
Ellenben vannak olyan filmek, amelyek rosszak, de szórakoztatóak. Ilyen volt például a Temetőkapu. Az ténykérdés, hogy a két művet nem lehet összehasonlítani, mert 2 percet nézve mindkettőből jól látszik a különbség. Aztán van olyan horror, amin látszik, hogy komolynak szánták, igényesen meg van munkálva, még talán ötletes jelenetek is vannak, de a szórakoztatás legapróbb szikrája nélkül.
Itt is arról van szó, hogy egy szép körítést adtak egy felszínes, buta és végtelenül unalmas történetnek.
Videó játékok az értelmünk ellen
A-fraid, 2010, január 24 - 18:15Ezzel a dokumentumfilmmel lehetett találkozni a M1 műsorán, de nekem ismételten Wouhn hívta fel rá a figyelmet. Nagyvonalúan nevezhetjük csak dokumentumnak, hiszen erősen sántít az érvelése helyenként és a film rendezőjén, egy bizonyos Monika Halharton, csak a vak nem látja az elvakultságot.
Ennek ellenére egy érdekes néznivaló, egyet lehet vele érteni sok mindenben, de legalább ugyanannyit el is lehetne vetni. Nézzétek meg és döntsétek el magatok! Kattints a képre!
A Temetőkapu
wouhn, 2010, január 22 - 19:33
Eme 2006-os borzadály Roy Knyrim rendező munkája, aki többnyire hasonló kaliberű horrorfilmeket szokott életre kelteni. Ha azt mondom, hogy az egyik Asylum filmet (Death Racers) is ő jegyzi, akkor már mindenki felvázolhatja magában, hogy mi is fog következni.
Elöljáróban annyit, hogy néhány filmnél elmondhatjuk, hogy ez bizony kapufa lett, mivel nem érte el a kívánt hatást, kicsit félresiklott. Ha tovább visszük ezt a metaforát, akkor bátran mondhatom, hogy ez a film a stadionból kilőtt szabadrúgás.
Az ténykérdés, hogy a film borzasztóan rossz. Pozitívum viszont, hogy nem úgy szar, mint mondjuk a Stan Helsing vagy a Necronomicon, hogy belefájdul a néző feje. Akik vevők a trash horror műfajra, azok akár kellemes csalódást is érezhetnek eme mű láttán, mert szórakoztatóan szar.
Pinokkió bosszúja/Pinokiller
A-fraid, 2010, január 17 - 19:29Szerintem mindenki számára ismerős az aranyos fabábú, aki igazi kisfiú szeretett volna lenni, és akinek megnyúlt az orra, ha hazudott. Ez a film nem a gyermekmesét idézi fel.
A 96-os alkotás Kevin Tenney rendezése. Ez még el is nézhető, de a forgatókönyvért is ő felelős, az meg már nem intézhető el egy ejnye-bejnyével. Az ötlet, hogy csináljunk egy horrort Pinokkió főszereplésével már eleve nagyon meredek, de hogy eztán még rápakolnak ezzel a bábuval, a megjelenítés módszereivel…
Ha nem lenne teljesen érthető, mire is gondolok, hát könyörgöm elég ránézni erre a DVD borítóra…
